A kiírás, mint felhívás eljutott minden rádióval foglalkozó gyárhoz, tervezzék meg a készülékeketa kiírás szerint meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően. A pályázatnak is volt előzménye, a Magyar Posta már 1946-ban foglalkozott a néprádió-kérdéssel, a nagyközönség is figyelemmel kísérte az ügyet. Erről röviden, de tömören fogalmaz a Rádiótechnika 1947/2. szám Mi újság a piacon? című rövid cikk. A Magyar Híradástechnika című folyóirat 1947/8. száma pedig arról tudósít, hogy a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Híradástechnikai Szakosztálya 1947. június 16-án vitát rendezett a falurádió és a néprádió problémájáról. A cikk igen érdekes, neves szakemberek vitatták meg a kérdést, főleg gazdasági, műszaki oldalról. Zakariás Imre, Tábori Róbert (Orion Rt.) Kádár Géza (Posta), Garai László (Rádiós műszaki igazgatóság), Molnár János (Postakísérleti Állomás), Kosa Ferenc (Standard Vili. RT). Utólag visszanézve Garai László gondolatai valósultak meg legjobban a később gyártásra kerülő Néprádiónál. Aztán sokáig semmi, a pályázati kiírást a Rádió és Filmtechnika 1948. novemberi számában közölte le. Persze zajlott a 3 éves terv, az ország újjáépítése, a rádiógyártás terén az Iskolarádió, a Népszuper program.

Talán az is közrejátszott hogy mindaddig halogatták a néprádió-kérdést, míg biztosra nem vette a politikai diktatúra, hogy hatalmon tud maradni és megerősödni. Akkor már ki lehetett hozni a fix állomásokra gyártott Néprádiót, mint hatalom szócsövét, addig esetleg a szakmai körök nem javasolták volna egy ilyen megoldást.

Nemsokára rá a Rádió és Filmtechnika 1949/1. száma tudósít a pályázat sikertelenségéről, a pályázók semmi újat nem mutattak be, illetve nem tartották be a feltételeket, két pályázat dicséretet kapott. Azt, hogy kik pályáztak milyen anyaggal, jó lenne kideríteni. Úgy tűnik mintha a dolog eldöntött kérdés lett volna. 1949. nyár végén a Híradástechnikai Ipari Központ bemutató termében rendezett rádiókiállításon és az őszi vásáron még híre-hamva sem volt a Néprádiónak.

A 313-as tervezése, gyártása 1949. őszén viszont már zajlott, a Rádió és Filmtechnika 1950. januári száma tudósít az új 313-as „népszuper" forgalomba hozataláról, és röviden ismerteti is azt.A februári számban pedig már a kapcsolási rajzot is közlik. Tehát 1949. év végén már forgalomba került a 313-as Néprádió. A dátum fontos a következők miatt. A készülék Orion, Philips, Siemens, Telefunken, RÁVA néven futott, és ekkortájt zajlottak az államosítások is.

Az Orionnal nem volt gond, de a Philips, Siemens, Telefunken külföldi érdekeltségű vállalatok voltak, melyek az államosítás után ezeken a neveken már nem sokáig működtek tovább.

A Magyar Philips Műveket például 1949. december 28-án államosították, később a Magyar Adócsőgyár nevet vette fel, és megszakadt a kapcsolat a holland Philips anyavállalattal.

A Siemens, Telefunkennél kicsit bonyolultabb volt a helyzet, ekkor a Szovjetunió tulajdonában voltak, de a lényeg hogy a tervgazdálkodás bevezetése, és az átprofilírozás miatt 1950-ben szüntették be a Siemens, Telefunken készülékek gyártását. Tehát a 313-as gyártásának megindulásakor még működtek ezek a cégek, így forgalmazhatták ennyi néven a Néprádiót, de csak rövid ideig, mindössze néhány hónap lehetett csak ez az időszak. A gyártásban csak az Orion és a Philips vett részt, a Siemens és a Telefunken csak a nevét adta. Az ötödik név a RÁVA egy kicsit később, az átprofilírozás után lépett be, és a Philips gyártelepén készült készülékek RÁVA néven futottak tovább. Ez a név, hogy RÁVA valószínűleg egy rövidítés, talán azt jelentette, hogy Rádió Vállalat vagy Rádiótechnikai Vállalat. Sajnos nem akadtam sehol semmi hiteles adatra a névvel kapcsolatban, eddig, ha valaki tud róla valami biztosat, jelezze felém. Viszont a többi kifutó Philips típusokat is RÁVA néven is forgalmazták, például a Philips Mestermű típusát is így ismerjük.

A gyártás megindulásakor azonos külső kivitelben, alumíniumból préselt fémházban, de eltérő belső felépítéssel kezdte el gyártani az Orion és a Philips. A megmaradt példányok alapján talán az Orion gyárthatta a nagyobb mennyiséget, míg a Philips által gyártott példányok viselték a Philips, Siemens, Telefunken nevet, illetve később a RÁVA feliratot. Bizonyíték erre az 1949. nyarán alakult Villamoscikkek és Rádió-nagykereskedelmi Nemzeti Vállalat egy kiadványa, melyben a 313-as 110 V-ról 220 V-ra való átalakítását ismerteti és a reléadó behangolását. Az ismertető szerint a Philips, Siemens, Telefunken modelleket azonos módon, míg az Orion kivitelnél másképpen kell a műveleteket elvégezni. Ezt a kiadványt a következő május-júniusi lapszámunkban mellékletként mindenki megismerheti. A RÁVA kivitelről itt még nem esik szó, így valószínű, hogy az későbbi verzió. Tehát az Orion egyértelmű, a Philips által gyártott kivitel lett forgalmazva Siemens, és Telefunken néven is. Felmerül az is, hogy a 313-ast a Siemens, Telefunken is gyártotta, de ez nem valószínű, mivel egy olyan példánnyal sem lehet találkozni, mely a Siemens, Telefunken gyártás jellegzetességeit viselte volna magán (egy kivétellel, de erről majd a II. részben.). Inkább csak annyi eltérés van a Philipstől, hogy a középső gomb Siemens vagy Telefunken feliratos, illetve a hátlapon olyan az embléma. Ezek mindenesetre igen ritkák, inkább Siemens, Telefunken feliratos gombok, és egy-két ilyen feliratos hátlap kerül elő. Árnyalja a képet az is, hogy a gombok és a hátlapok bármikor felkerülhettek bármilyen készülékre, még a 1 15A fadobozosokra is. Mivel a 115A típus is létezett 3 gombos kivitelben, és arra is kerülhetett 313-as hátlap, így abban az esetben szentül meg lehetünk győződve arról, hogy az 313-as gép. Ebben az esetben a belső felépítés átvizsgálása és a gyáriszám-tábla adja meg, hogy az 1 15A vagy 313-as modell. Még a gyári számok is bonyolítják a dolgot, mert a cikkíráshoz szükséges információgyűjtés közben jöttem rá, hogy a 313-as, és a 115A típusok szerepelnek azonos gyáriszám sorozattal, a 200 ezer és 350 ezer sorozatszámok között. Tehát egyre bonyolultabb az ügy, a tisztánlátás végett az egyes megmaradt példányok átvizsgálása szükséges. Már jó néhány példányt átnéztem, ezen információk alapján kezd összeállni a pontos kép. A további pontosításhoz szívesen venném, ha valakinek van 313-asa, jelezze felém a gyári számot, gomb hátlap emblémáját, a többi szükséges információt majd kérdezem. Az eddigi adatgyűjtés folyamán derült fény arra is, hogy a Kádár könyvben valószínű, hogy a 115A gyártási száma hibásan szerepel, mert az adatok szerint azt csak kb. 1952. elejétől kezdték gyártani. Ennek bizonyítására is további adatgyűjtés szükséges.

Folytatás a II. részben.

Forrás: RF 49/1

Kóger László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu