Tehát a sok rádió mellett készült itt az országban sok mérőműszer is, és a régebbek közül jó néhányan őrizgetünk párat a rádiók mellett a gyűjteményeinkben. Az újabbakkal pedig dolgozunk is, a javítások során, mert a régi rádiók megfelelő restaurálása műszerek nélkül nem megy.

Engem a 10 éves Videotonos műszeres szakmai múltamnak köszönhetően a régi műszerek mindig is érdekeltek. Az igazán régi első típusok, úgy, mint a rádióknál gyűjtési céllal, az újabbak pedig a használatuk miatt. Persze ez a kettő néha átfedi egymást, mert bizony sokszor a régi műszert érdemes használni is. Jó példa erre a szignálgenerátor, egy régi csöves laborszignállal jobb dolgozni, mint egy modern szintézeres szignállal, legalábbis rádiót javítani. Ezt úgy tudom a 10 éves műszeres múltam tapasztalatából legjobban megfogalmazni, hogy a régi laborszignál jobban „kezes" mint az új szintézeres. Vannak műszerek melyekkel ugyanez a feladat ellátható, csak bonyolultabb, nehézkes a kezelése, tehát nem kezes. Ezért van az, hogy a régi rádiókészülékeket, korabeli műszerekkel érdemes javítani, azok arra lettek kitalálva, sávhatárok, szintek, osztások stb. Mondjuk kivéve az oszcilloszkópot, mert egy modern szkóp viszont kényelmesebb, bár kényesebb is.

Tehát érdemes megismerni néhány régi műszert, történeti és technikai szempontból is, esetleg azok felújításához későbbi használatához kapcsolódóan.

Az elektronikai műszerek iránti igény először a rádiók gyártása során mutatkozott, majd a javítóműhelyek részéről is. A magyar rádiójavító kisipar, a gyári szakszervizektől eltekintve, a 30-as évek végén, 40-es évek elején alakult ki. Felszereltségük az akkori információk szerint siralmas volt, jó ha egy-egy kézi műszer állt rendelkezésre, a kézi szerszámok mellett. Pedig akkor már komolyabb szupereket is kellett javítani. A 40-es évek elején megjelentek a kisipar számára is elérhető, de magas áron az első műszerek. A Zelenka cég generá­torokat, és egyéb műszereket is gyártott, a Philips is hozott forgalomba ekkor már mérőműszereket is.

Philips „Philoscop" GM 4140 univerzális mérőhíd.

A Philips gyár is felismerte, a rádió fejlődésével lépést kell tartani a méréstechnikának is. A 30-as évek második felétől kezdett gyártani szerviz műszereket is. Ezek közé tartozik a GM 4140 is, mint az első R-C mérésére alkalmas műszer, ebből fejlődött ki a későbbi R-t mérő modelljei. Ez a kis mérőhíd is a kisebb szervizek, javítóműhelyek részére készült, egyszerű kisméretű berendezés ellenállások és kondenzátorok mérésére. A vasdoboz jégviráglakkal van lefestve, szép Philips emblémával van ellátva, a típust jelző lapocska pedig kísértetiesen hasonlít azokra, melyeket a Philipst rádióknál is láthatunk. A forgatógombok viszont nem ismerősek a rádiókról. A kis készülék három csövet tartalmaz, indikátorként EM1-est alkalmaztak, erősítőként EF-ó került beépítésre. A nem nagy, talán 10 mA anódáramhoz elegendőnek bizonyulj egy AB2 kettős dióda az anódfeszültség előállításához.

Tulajdonképpen érdekes konstrukció, nem deprezműszert alkalmaztak indikálásra, hanem a 30-as évek végén bevezetett hangolásjelző csövet, ez új és látványos eszköz volt akkor. Mivel ez viszont nem elég érzékeny, kellett hozzá egy erősítő is. Az erősítés állítható, így kényelmesen beállítható a kellő indikálás. Érzékenyebb üzemmódban a skálán egy beosztáson belül lehet elég pontosan mérni, ez akkoriban igen pontos eredményt adott. A mérőfeszültség mely a hidat táplálja kb. 3 V, a feszültséget a hálózati trafó egy külön tekercsre szolgáltatja. Ez 50 Hz-es váltó feszültség, így alkalmas a kondenzátorok mérésére is a műszer. Az 50 Hz-es feszültség miatt a különböző értékű kapacitások mérése miatt is szükséges az indikátor erősségének szabályozása. A kapcsolási rajzot áttekintve, egyszerűsége miatt különösebb magyarázatra nem szorul a kapcsolás.

A készülék egyébként működőképes, de nem teljesen eredeti állapotában, mint ahogy a képeken látható, már néhány alkatrészt cseréltek benne. A működőképesség nyilván ennek is köszönhető. Érdekesség, az egyik cserélt anódszűrő elkó papírburkolatán Máté Imre rádió-tv szerviz pecsétje látható. Elgondolkodtam azon is, hogy a régi műszereknél, a működőképesség miatt általában több alkatrészt is cseréltek az évek alatt. Ha elromlott azonnal meg kellett javítani, mert hisz működnie kellett, egy szervizműhelyben pénzt kerestek vele. Ha elromlott nem lehetett csak úgy félretenni, mert megakadt akkor a szervizmunka.

A régi műszereknél ezért el kell fogadni, hogy általában tartalmaznak cserélt alkatrészeket, itt a legritkább eset az, ha teljesen eredeti még az egész szerkezet. Ezt tapasztaltam más ilyen régi műszereknél is.

A mérőkészüléknek szerencsére megvan az eredeti szép színes, nagyon jó magyarázó ábrával ellátott ismertetője is, melynek egy részét itt a cikk végén, a másik részét lapunk hátoldalán láthatunk

Kóger László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu