|
|
120 éves a Telefon-Hírmondó
„Ó azok a boldog békeidők..." A kiegyezés utáni Magyarországon a békés fejlődés a technika, tudomány , művészetek minden területére gyümölcsözően hatott. Nosztalgikus fényben tekintünk vissza az Osztrák-Magyar Monarchia e korszakára. A történelmi Magyarország határai között az erdélyi havasoktól a horvát tengerpartig ért a magyar uralom. Irány a polgárosodás. A gyors gazdasági fejlődés egyfajta békeidők-érzéssel párosult. A „ferencjóskává" szelídült császár és király uralma alatt épültek útjaink, hídjaink, az egész országot behálózta a vasút, épültek az iskolák, és mindenhová elért a bankok, hitelintézetek hálózata. Kávéházi hangulat, nyaralások Nizzában, hintók, hatalmas építkezések, a világhatalom egyik fővárosa volt Budapest. Baross Gábor a vasút hálózatot a gazdaságélénkítés legfontosabb eszközévé tette. A MÁV jól jövedelmező közüzemmé vált. Ganz Ábrahám találmánya révén nemzetközi piacra tett szert. 1873-ban készült el az első mozdony, 1888-ban már belső égésű motorokat állított elő. Csonka János porlasztója tökéletesítette a robbanómotorokat. Bánki- féle turbinákat szereltek fel Francia- és Németországban. A Láng gyár gőzgépekre szakosodott, az Az új iparág, a villamosipar is jelentős részévé vált az iparnak. 1 878-ban a Ganz gyár megnyitotta villamos részlegét, mely hamarosan nemzetközi tekintélyt szerzett. Kandó Kálmán villanymozdonya révén lehetővé vált a villamosság alkalmazása a közlekedésben. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. izzóival a külföldi piacokon jelentkezett. A jövedelem 1/3-át az ipar adta. A magyar gazdasági felzárkózás szempontjából szerencsés volt hogy a kor élenjáró technológiáit, technikáit vehettük át. A tőke, az áruk és a szellemi javak szabadon és hihetetlen sebességgel áramlottak. Magyarország a monarchia részeként betagolódott a „civilizált" világba. Ebben az időszakban alkotott többek között Benczúr, Munkácsy, Rippl-Rónai, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Szinyei, Csontváry, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Lechner Ödön, Erkel, Liszt, Arany János, Mikszáth, Gárdonyi, Jókai. A Magyarországra hazatért kalandos életű polihisztor, Puskás Tivadar 1881-ben létrehozta az első telefonközpontot. A csődben lévő vállalaton Baross Gábor segített. Államosította, így létrejött a Budapesti Állami Telefonhálózat. Puskás 1892 nyarán a monarchia és még 1 8 állam hivatalában jelentette be a Telefonhírmondó szabadalmát „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" címen. A világ első stúdiója 1893. február 15-én kezdte működését. 2571 telefonállomásról külön díj ellenében az első előfizetők, a központot felcsengetve Western típusú telefonjaikon hallgathatták a legújabb híreket, információkat, szórakoztató műsorokat. Sikerét nem érhette meg, Puskás egy hónap múlva szívrohamban elhunyt. Méltó utódja Popper István mérnök önálló vezetékrendszert épített ki. 1894-ben 700, 1895-ben már 4915 előfizető 9 órától 21.30-ig friss híreket, országgyűlési tudósításokat, tőzsde és időjárás jelentéseket, operaközvetítéseket, hallgathatott otthonában. A sikeres vállalat 1924-ben elnyerte a posta pályázatát az induló Magyar Rádió műsorszolgáltatására. 1925. december 1-től „Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt." néven közös műsort szolgáltatott a világháborúban megrongálódott vezetékes rendszer pusztulásáig. Perőcsényi Péter
Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2014.5.11
|