Philips 43 V Kisszuper 1940-41
Amikor ezt a készüléket tervezték speciális történelmi helyzetben volt az ország, mely kihatott az élet minden területére még a rádiókészülékek gyártására is. A meg növekedett ország lakosságát kellett ellátni olcsó rádiókészülékkel, erről az előző számban a Standard Kisszupemél is írtam. Lássuk erre a kihívásra milyen választ adott a Magyar Philips Művek tervezőgárdája.
|
|
Ebben az időszakban a magyarországi Philips gyár már egyre jobban önállóan tevékenykedett a holland anyavállalattól külön utat járva. Ez kiterjedt a rádiók tervezésére is. Ismereteim szerint a 43 V is teljesen hazai munka, ami azt jelenti, hogy a magyarországi Philips rádiók jó része külföldön nem volt gyártásban, így a 43 V sem. Külső formatervét a már általunk ismertet Bozzay Dezső tervezte, aki a Magyar Philips Műveknek (is) dolgozott. Erről a Magyar Iparművészete, folyóirat 1941. 3. száma is megemlékezik, igaz ott a Philips 1940-4 l-es évjárat nagyobb tagjairól van szó (53 V-63 V). Mivel a külső forma családelv alapján készült ennél a sorozatnál is, így a 43 Vés a luxusverzió, a 43 LV modell is Bozzay munkájának tekinthető. Érdekes momentum, hogy a '40-4 l-es készülékek tervezésén már 1939 év végén, 1940 elején gőzerővel dolgoztak a tervezők. Például a bakelitház mintakivitele már 1940 februárjában készen volt, tehát készen volt a présszerszám is. Az is ritka eset, hogy a 43-as szinte elsőre sikerült, mert bizony sok típusnál a megtervezett mintapéldány jelentős módosítás után került gyártásba, de erről a későbbi Philips típusok ismertetésénél többször is olvashatunk. Erre Vörösváry Zoltán akkori Philips mérnök jelentős értékű fotóhagyatékából derült fény.
A 43-as modell a 40-41 -es évjárat legkisebb szuper tagja, a gyár 2+1 -est hálózati kivitelben már nem gyártott a 43-as modell volta legolcsóbb hálózati készülék. Készült váltóáramú és univerzális kivitelben is. Ezenkívül luxuskivitelben, mely a nagykészülékekhez hasonlóan szép fa kávát kapott, ellátták folyamatos hangszínszabályzóval is. A 43 V-U-nak csak hangszínkapcsolója, és bakelit háza van. Ez persze mostani szemmel nem von le semmit az értékéből, mert nagyon szép arányos ez a bakelitház, jól sikerült forma, annyira, hogy telepes kivitelben több éven át, és a következő évi kisszupert is ebben a tokban gyártották. Terveim szerint a luxuskivitelt is be akartán mutatni, mert van egy olyan példányom is, de sajnos kiderült, hogy a tok félig egy ügyes amatőr munka. Gondolom megsérült és kissé átalakítva újra összerakta egy ügyes kezű asztalos, így pedig nem akartam bemutatni. így a luxusverzióról majd később közlök egy-két képet, ha valakinek van 43 LV-vagy LU kivitele, kérem, jelezze felém. Az univerzális verzió is később kerül bemutatásra. A 43 V alapára 239 Pengő volt, az LV 265 Pengő, ez egy kicsit magasabb ár volt, de gondolom a Philips márka imázsa elbírta. Természetesen reklámozták bőségesen mindegyik verzióját, hisz a nagyközönség részére gyártották.
Külsőre teljesen szimmetrikus, arányos, szép megjelenésű készülék. Díszítésül alul felül és a skála felett vajszínű csík húzódik vízszintesen. A hangszóróvászon világos szövött mintás selyemanyag ezüstös csillogású, jellegzetes Philips vászon a többi modellnél is ezt az anyagot használta a gyárt. A skála fölé középre a vászonra került a pajzs alakú Philips embléma. Eddig ilyen nem volt a magyar Philips készülékeken, ez a 40-es évekbeli készülékek jellegzetessége. Ezt az emblémát gondolom, mindenki ismeri, rézalapon színes tűzzománc, több évig is használta a gyár. Felül kék alapon a Philips felirat, alul kerek formában piros alapon a régebbi jellegzetes négy csillagos hullámvonalas Philips embléma.
A készülékház csak két darabból áll, maga a ház és a keret, a gyár Philit-doboznak nevezi. A házat nem a Philips gyár készítette, hanem mint minden nagyobb bakelit alkatrészt, ezt is a Kábelgyár Futurit üzeme, a házat Futurit 7294, a skálakeretet Futurit 7295 számozással. A mindössze két forgatógomb új kivitel, egyformák, bal oldalt hangerő+ bekapcsoló, jobb oldalt állomáskereső és kihúzva a gombot hullámváltó, számuk Futurit 7296, körbe vékony vajszínű csíkkal vannak ellátva, szélük recézett. A hátlap 2 mm-es sötétbarna keménypapír, 60 db 12 mm-es szellőzőlyukkal, alul a feliratok, jelzések aranyozott betűkkel készültek. Eddig a Philips hátlapok csak, néhány betűt tartalmaztak. A shasszi ezüstszínűre festett, szokatlanul magas, duplája az eddigi Philipseknek, viszont keskeny, ez gondolom tervezési szempont is volt, hogy a készüléknek ne legyenek mélyek. Mivel nem túl nagy, zsúfoltnak tűnik. A gyári szám bele van ütve a shassziba középen a feszültségváltó és a hangszínváltó közé. A mintapédány száma 437 096, becslés szerint mintegy 20 ezres széria készülhetett, az LV modellek a 460 ezres számokat kapták, itt is kérnék gyári számokat a darabszám pontosításához. A shasszi nem közvetlenül a bakelitházba, hanem egy 7 mm vastag rétegelt lemezlapra került. A falap el van látva alumínium fóliával árnyékolás céljából. Ha a készülékház alján a négy rögzítőcsavart kivesszük a shasszi a falappal együtt kivehető, de külön nincsenek összerögzítve. A falapra került a hátlap alsó két rögzítőfüle is. A hangszóró permanens dinamikus új típus, kosara vaslemez, csibeitató szerű lyukakkal, 9646-os típus a Philips gyári alkatrészjegyzék szerint. Szintén egy rétegelt lemezre került, „vászonbugyiba" burkolva, a falemez M 4-es csavarokkal van berögzítve a bakelitházhoz, a csavarok rögzítik a helyéra a skálakeretet is. Tehát az egész könnyen szétszerelhető, a shasszit kivéve a hangszórólapot kicsavarozva az egész rádió darabjaira szedhető. A skálaüveg fehér színű feliratokkal, jelzésekkel van ellátva, felülről középen egy skálaizzóval van megvilágítva. A feliratok mellett, külön jelölve vannak a nagyobb adók és a kisebb közös hullámot használó adók. A skálaüvegnek is van száma, AK 38712.O-1940-41, mögéje fekete fotópapírt szereltek. A szerelés kicsit zsúfolt, huzalozás vékony színes csíkos acetáthuzal, eddig a Philips a vastagabb gumiszigetelésű kötőhuzalt használta. Újdonság a hullámváltóval egybeépített tekercskészlet. Szervizszempontból nem szerencsés, nehezen áttekinthető. Valószínű nem is vált be, talán elektromosan sem, mert a továbbfejlesztett 450 A modellnél már nem ezt használták. Ellenállások kávébarna Remixek, a kondenzátorok is a kávébarna bakelitházas Remixek. Hangerőpótméter + hálózati kapcsoló is Remix K3001-es alumíniumházas típus. Csövek ECH-4 oszcillátor-modulátor, EFG-9 Kf-erősítő, EBL-1 demodulátor-végerősítő, AZ-1 egyenirányító, varázsszem nincs. Tehát a 43 V-LV kisszupernél a gyár 3+l-es kivitelben oldotta meg a kisszuper kérdést. Mivel a csövek jelentős tételt képviselnek egy rádiókészüléknél, talán a plusz cső adja a kicsit magasabb árat a Standard kisszuperhez képest. A fontosabb adatokat a rajz szövegrészénél olvashatjuk, a rajzot a Rádiócompass 1940-41-es kötetéből vettem át.
Ha ránézünk a kapcsolásra, egész komoly gépet láthatunk első ránézésre. Köszönhető ez a kicsit bonyolult Philips rajzolás technikának, a hullámváltók működését a Philipseknél mindig nehezebb követni.
A kapcsolás 6 hangoltkörös, KF 473 kHz, gramofon bemenettel ellátva. Semmi különös kapcsolástechnikai cifraság nincs, végül is ez egy kisszuper, de minden megvan, ami fontos és szükséges egy jó szuper működéséhez, pl. az EBL-1 mindkét diódája ki van használva a külön fadding szabályzáshoz, mindenhol használtak megfelelő szűrést, igaz az anódkörben ellenállásos a szűrés.
A mintakészülék most esett ált a felújításon, nagyon rendben van a vételkészsége, és szép hangzása van. Viszont a 43-as és a többi 40-es évekbeli Philips már nem éri el a régebbi Philips készülékek minőségét. Későbbi statisztikai adatok és a nekünk utókorra maradt példányok is ezt bizonyítják. A bemutatott példány is bizonyíték erre, igaz elég jó állapotban volt, de a hálózati trafóját cserélték. Nagy valószínűséggel még a gyári szervizben , ugyanis a következő 450 A modell trafóját tették bele. Ez egy kicsit nagyobb méretű, de be lehetet szerelni a 43-asba is. A trafón található egy nagy „S" betű mintha a gyári szervizkészlet részére gyártották volna. Találkoztam egy másik 43-assal is ahol már egyszerűen hiányzott a hálózati trafó. Tehát valószínű aláméretezték a trafót, a sok meghibásodás miatt a következő évi 450 A modellnél már nagyobbat használtak, és ezt a trafót használták a 43-asok javításánál is a gyári szervizben. Ez persze csak elgondolás, de lehet, hogy így volt. Én mindenesetre a trafót nem cserélem ki mert ez is eredeti Philips, viszont láthatunk egy fotót az eredeti kisebb, de vastagabb vasmagú trafóról is. Kényes pont a bakelitház, gyakran törött, hiányos, a kisebb hibákat műgyantával javíthatjuk. A vajszínű csík gyakran kipattogzik, a legegyszerűbb javítás, ami nekem nagyon bevált, a fogkrém. Ez mindig kéznél van, egyszerűen bedörzsöljük ronggyal a helyére, enyhén nedvesen tisztára töröljük körülötte a bakelitot. Soha nem hullik ki mert beleszárad a hornyokba, ha a bakelitet jól átdörzsöljük a felülettel, a bakelittől enyhe színezést kap a hófehér fogkém, a színt olyanra állítjuk be amilyenre akarjuk, ja és ingyen van, nagyon gyors az eljárás, kb. 5-10 perc és kész. A bemutatott példánynál is így jártam el, ezt forgatógombok fehér csíkjainál is alkalmazhatjuk. A skálaüvegre vigyázni kell festése kényes. Az esetleges hiányzó alkatrészek más Philips roncsokból könnyen pótolhatók. A kis 43 V a következő közgyűlésen megtekinthető lesz.
Kóger László
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu |
Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2011.3.14