Ez a két kis készülék, Makai István szerint az egy hangfrekvenciás fokozat miatt nem teljes szuper, azért érdemel figyelmet, mert különleges a felépítése, talán csak ennek a két készüléknek volt olyan mechanikai konstrukciója, ahol a panel oldalt, függőlegesen állt. A két készülék csak a fadoboz kialakításában és az alkalmazott egyenirányító csőben terel egymástól.

Mechanikai felépítés
Elölről nézve mindkét készüléknél a jobboldalon háromszínű függőleges skálát találunk. A két forgatógomb közül a baloldali a hangszínszabályzó a hálózati kapcsolóval, a jobboldali a hangerőszabályzó. Az állomásválasztó és a hullámváltó a készülék jobboldalán helyezkedik el. A forgatógombok az ebben az időben alkalmazott Orion nagyméretű, fekete, recés, szám nélküli gombok. A hullámváltót egy speciális „kanalas" gomb mozgatja, ennek kanál része egy háromszínű csíkkal ellátott fémlemez előtt helyezkedik el, a csíkok színe mutatja a kiválasztott sávot: piros: hosszú-, sárga: közép-, zöld: rövidhullám. Hátulról nézve a készüléket, látható, hogy a panel két részre van osztva. A soros gerjesztésű (900 Q) hangszóró és a kimenőtrafó alatt van a hálózati tápegységet és a hangszínszabályozót magába foglaló rész, míg a többi egység a készülék oldalával párhuzamos panelre van szerelve. Ezen a panelen a hátsó csatlakozások és a kezelőszervek felülről lefelé: gramofon csatlakozás és átkapcsoló, antenna és föld. A tápegység panelen van a hálózati feszültség beállító és az Orion speciális villás hálózati csatlakozó, amely érintésvédelmi célt szolgál, a hátlapot csak a csatlakozó megbontásával lehet levenni. A transzformátoron találjuk az Orion rendszerű hőbiztosítót, amely elenged, amennyiben a transzformátor tekercse túlmelegszik.

A két panelt öt pamutszigetelésű vezeték köti össze, ezek: fűtés (zöld), végcső anód (kék), anódfeszültség (piros), előfeszültség (sárga), föld (fekete). Ezek a tápegységen lévő forrléchez csatlakoznak. Ugyanide forrasztandó a kimenőről és a hangszóróról jövő három vezeték.

A függőleges panel kiemelését megnehezíti, hogy mind oldalirányban, mind előre kinyúlik egy tengely, jóllehet a dobozon belülről még egy bemarást is készítettek a hangerőszabályzó tengelye részére. Megkönnyíti a kiszerelést, ha előbb beszámozzuk és leforrasztjuk az öt vezetéket, majd hátrahúzzuk a hálózati tápegység panelt, kivesszük a hangszóró előlapját tartó négy facsavart, és az egészet egyben kiemeljük. Ezután már könnyen ki tudjuk fordítani a másik panelt.

Ez a része mindkét készüléknek azonos. A hullámváltó 4x3 állású fokozatkapcsolója, amelyet egy kar működtet, a modulátortekercsek árnyékoló burája alatt helyezkedik el a panel fölött. Az oszcillátortekercsek a panel alatt vannak árnyékolás nélkül. Ezek a panel kiemelése nélkül nem hangolhatok. A másik téglatest alakú árnyékoló bura alatt található az első KF trafó, a második KF rezgőkör árnyékolás nélkül a panel alatt van elhelyezve, ez összeszerelt állapotban szintén nem hangolható.Az Orion 044-ben csak olyan hangszóró fér el, amelynél a kimenőtrafó a hangszóró oldalára van szerelve. A 144-es típusnál a hangfal 5 centiméterrel hosszabb, így a kimenőtrafó a hangszóró mellett jobb oldalon található. Visszatérve a két készülék formatervezése közötti különbségekre: A 044 típus doboza lekerekítettebb, a két első forgatógomb aszimmetrikusan helyezkedik el, a hangszínszabályzó a baloldali, keskenyebb sötétebbre pácolt oszlop alján, a hangerőszabályzó a skálaüveget körbevevő, szintén sötétebb rész közepén. A korabeli durva szövésű hangszórószövetelőtt három vízszintes léc található. A 144-es doboz szögletesebb, nem alkalmazták a sötétre pácolt részeket, a forgatógombok elöl szimmetrikusan helyezkednek el, a hangszóróvászon előtt két alumínium rúd áll függőlegesen. Nekem a 044-es dizájn tetszik jobban.

A restaurálásról már említettük, hogy a nehezen beszerezhető ECH2 helyett alkalmazhatjuk az ECH3-as típust. A téglatest alakú árnyékoló burák nehezen pótolhatók. A skálaüveg mögött találunk egy, a pozitív skálaüveg megvilágítását és rögzítését segítő alumínium lemezt. Nekem ez hiányzott a 144-es típusból, de viszonylag könnyen pótoltam 0,5 mm vastag lemez felhasználásával, a skálaüveg rögzítése a négy sarkon vékony, rugalmas „lovasokkal" történik. A forgókondenzátort fogaskerék áttétel, a skálamutatót acél skálahúr hajtja meg.

Az alkatrészek pótlására használjunk barna Remix, nagyobb terhelhetőségre szürke Wire feliratú ellenállásokat, bakelitházas Remix kondenzátorokat, nagyfrekvenciás részekben Sátor bakelitlemezek közé szorított csillám kondenzátorokat. A nagyfrekvenciás tekercsek prespán csévetestben 10 mm-es porvasakkal hangolhatok. Ezeket csak korabeli roncs készülékekből lehet pótolni. A mellékelt fényképek sok mindenre választ adnak, de kérdés esetén mindenkinek szívesen állok rendelkezésére.

Simoncsics László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu