|
|
Évfordulók
170 éve született: Neuhold János (1840-Bp., 1904. okt. 19.) mérnök, a magyar híradástechnikai ipar úttörője. Szaktanulmányait a kremsi hadmérnökkari iskolában végezte s 1868-ig a hadsereg kötelékében szolgált. Ekkor katonai pályáját otthagyva, a távírászat szolgálatába lépett. Részt vett több nagy távolságú távíróvonal megépítésében (Békéscsaba, Gyula, Pozsony), majd a Kassa-Oderbergi Vasútnál működött. 1878-ban önállósította magát, szerény mechanikai műhelyt nyitott, hol kezdetben távíró- és telefon-berendezési cikkeket állított elő. Üzemét egyre bővítve, rátért a vasúti jelző-, majd 1906-tól - Székely Imrével társulva - a vasúti biztosítóberendezések gyártására is. E cikkekből a MÁV egyik főszállítója volt. Gyárából fejlődött ki a Telefongyár. Irodalom: - Makó Zoltán: Technikai fejlődésünk története (1867-1927); - Távíró és távbeszélő (Bp., 1928). 65 éve hunyt el: Hollós József (Györk, 1 862. december 1945.- ?) gépészmérnök. Oklevelét 1885-ben a bp.-i műszaki egyetemen szerezte, majd ugyanott magántanárrá képesítették. Postamérnöki szolgálatát 1887-ben kezdte, 1890-ben a műszaki osztályvezetője. 1918-ban a posta vezér-igazgatója. 1920-ban saját kérelmére nyugalomba vonult. Nemcsak mint szervező tűnt ki, hanem műszaki téren is maradandót alkotott (Hollósi féle kékíró, Hughesgépek Hollósi -regulátora stb.). Nevéhez fűződik az első csepeli rádiótávíró-állomás (szikraadó) megépítése. Határozottságának és diplomáciai érzékének köszönhetően sikerült a román megszálló csapatok ragadozóitól megmenteni számtalan műszaki létesítményt és a Nemzeti Múzeum kifosztását is. Hollós József halálának körülményeiről semmi biztosat nem tudni. Némelyek szerint a második világháború alatt internálótáborba hurcolták, és többé nem lehetett hallani felőle. Mások azt állítják, hogy túlvészelte Budapest ostromát, s idős emberként hunyt el. Nem tudni. Irodalom: - Makó Zoltán: Távira és távbeszélő (Technikai fejlődésünk története: Bp., 1928); - A magyar posta története és érdemes munkatársai (Bp., 1937); - Hollós József (Postamérnöki szolgálat 1887-1937, é. n.). 40 éve hunyt el: Makai István (1904-1970) Rádió Világ főszerkesztője Művei: - Szuperkészülékek behangolása (1940) - Korszerű rádiókészülékek rendszere, építése (1941) - Rádió-hibakeresés, javítás, behangolás (1943) - Hangerősítés, hangfelvétel (1944) - Egyszerű rádiókapcsolások (1944) Rádiótechnikusok kézikönyve (1949) - Kis rádiókészülékek építése, működése (1950) - Kis hangerősítők (1952) - Készítsünk magnetofont (1957) - Villamosság és rádió a gyakorlatban (1957) - A 2+1-es (1958) - Készítsünk táskarádiót (1958) - Amatőr magnetofon három sebességre (1959) - Rádiós villamos tanácsok, megoldások. 110 éve született: Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24.-Washington, 1992. okt. 4.) Fizikus. Közép-iskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte. Tanárai - Jakucs István és Nyári Béla - ajánlásával került be a Pázmány Péter Tudományegyetemre (a mai ELTE) és az Eötvös Kollégiumba. 1930-tól a szegedi egyetem elméleti fizika professzoraként dolgozott. Berlinben ösztöndíjas kutatóként dolgozott, 1936-48 között az Egyesült Izzó laboratóriumának vezetője, a budapesti Műegyetem tanára. Elektronikai mikrohullámú kísérletei során jutott a Holdról nyert radarjelek kipróbálásának gondolatára, a kísérletet munkatársaival 1946. február 7-én hajtotta végre először - ettől az időponttól számítjuk a magyar űrkutatás történetét. 1948-ban emigrált, az USA Bureau of Standars munkatársaként dolgozott. Javaslatára fogadták el a méter új definíciójaként a fény terjedési sebességét, amelyet munkatársaival, nagy pontossággal meghatározott. Bay Zoltán laboratóriumi kutatásaiból több jelentős szabadalom született, elsősorban a fénycsövek, elektroncsövek, nagyfeszültség gázkisülési lámpák fejlesztésének köréből, de fontosnak bizonyult az elektro-lumineszcenciára (anyagok fénykibocsátása elektromos tér hatására) vonatkozó világszabadalma, amelyet SZIGETI GYÖRGY kollégájával együtt érvényesített. Ezen utóbbi találmány volt a mai világító diódák őse; ezt a két feltaláló szilícium-karbidból állította elő. DALLOS GYÖRGY munkatársával pedig jó néhány szabadalmat dolgozott ki a rádióvétel zavarainak kiküszöbölésére, valamint a deciméteres hullámhosszú rádiótechnika javítására. Világszerte nagy feltűnést keltett a részecskeszámlálás új elvi módszerére vonatkozó találmánya, amelyet ugyancsak Dallossal együtt öntött végső formába. Bay zseniális ötlettel átalakította és a gyorsrészecskék detektálására alkalmassá tette a még Zworykin által kifejlesztett elektronsokszorozót, amelyet a rádiók erősítésére kívánt felhasználni. Ezzel a berendezéssel a részecskeszámlálás időfelbontása a korábbinál három nagyságrenddel javult, azaz a másodperc egymilliárdnyi törtrészére csökkent. Tolnai Henrik (??-??) munkája mellett feldolgozta és megírta a Csepeli Rádióállomás 10 évének történetét, amelynek reprint kiadását sokan ismerhetik. Tolnai Henrik előrelátását bizonyítja, amit a beszámoló végén 1914-ben mondott: „Tekintve a rádió rohamos térfoglalását maholnap nálunk is mindenkinek módjában lesz, hogy úgy a hazai, valamint a külföldi hírek és zeneszámok közvetlen vételével családi otthonában szórakozzék."
Emlékezetül... Lebontották Magyarország legrégebbi rádióállomásának antennatornyait Székesfehérvárott. Az 1923-ban épült tornyok az eredetileg 40 KHz körüli frekvencián működő távíróadó antennáit tartották. Igaz ugyan, hogy a hosszúhullámú rádiózást hamar felváltotta a rövidhullámú kommunikáció, de a két tartó továbbra is maradt. Túlélték a második világháború pusztítását, és bár a későbbiekben már igazi funkcióik nem voltak, messziről hirdették az állomás jelentőségét és hozzátartoztak a táj képéhez. Helyükön lakópark épül. Valószínűleg az állomás is megszűnik, vagy már meg is szűnt... Bizonyára megírja majd valaki az állomás történetét, most álljon itt négy kép emlékezetül. A képeket 2007 őszén és 2010 tavaszán készítettem. Irházi Sándor, Budapest
Dokumentumok :: Évfordulók, Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2010.9.3
|