|
|
Tungsram-EKA csőmérő
A tervezők megtakarították a foglalat bekötését beállító kilincses kapcsoló, vagy a kártyás dugaszrendszer alkalmazását, ezt meg lehetett tenni abban az időben, amikor a csövek típusválasztéka alacsony volt, és a csövek bekötése valamilyen szisztémát követett: az európai öt- és hétcsapos, az „A" és „E" kosaras, a „D" és „U" oktál és a „21-es" szín üvegcsövek korában. Még ezek közül is néhány oldalcsavaros és kombinált cső mérési lehetősége hiányzott. A német acélcsövek közül is csak néhányat lehetett mérni, a későbbi rimlock, miniatűr és noválcsövek mérésére pedig nem lehetett a műszert átalakítani. Ez volt az oka, hogy a háború után ezeket a csőmérőket vagy kidobták, vagy átalakították, a benne található alkatrészeket felhasználták. Nem sok maradt meg belőlük eredeti formában. Az én példányom (a továbbfejlesztett változat) is erősen hiányos volt. Hiánytalanul megmaradt az eredeti hordtáska, egy barnára színezett fadoboz, az előlap kisebb átalakításokkal, de az eredeti foglalatokkal és a két hálózati transzformátor. Hiányzott az összes yaxley és a műszer méréshatár kapcsolója, a segédrácsfeszültség-ejtő és az előfeszültség osztó ellenállása. A helyreállításban segített az említett Compassban megjelent kapcsolási rajz az eredeti verzióról. Ennek kirajzolt változatát mellékeljük, a módosított változat a szövegben ismertetett dolgokban tér el ettől. A másik rajz bemutatja a kibővített változatban felhasznált foglalatokat és bekötésüket. A munka célja nem az volt, hogy egy manapság használható csőmérőt hozzak létre, mert az előbb említett dolgok miatt a műszer használata korlátozott, hanem egy műszaki emlék megmentése motivált. Nézzük a csőmérő működését a kapcsolási rajz alapján. A hálózati kapcsoló bekapcsolása után csak T1 transzformátor kap feszültséget, amennyiben K1 és K2 kapcsoló is Ø helyzetben van. A jobboldali skálaizzó jelez. Erről a trafóról történik a zárlatvizsgáló glimmlámpa működtetése és a dugaszokkal beállítható előfeszültség biztosítása. K1 hatállású kapcsoló, amely 3 db kétszer hatpontos tárcsát tartalmaz, feladata a zárlatvizsgálat, ennek során a csövek nincsenek felfűtve, és a mérés üzemmód kiválasztása. K1 1-es („FONAL") állásában a glimmlámpa K2/2 és K1/1 közbeiktatásával a fűtéspontokra kapcsolódik, és világít, ha a fűtőszál nem szakadt. K1 2-es („K-F") állásában ugyanígy a katódpontokra lép, és csak akkor világít, ha fűtőszál - katód zárlat van. K1 3-as („K – R1") állásában K1/1 leföldeli a katódot és az első rácsra kapcsolja a lámpát, 4-es („R1 - R2 - A") állásában leföldeli az első rácsot, K1/3 a második rácsot, és K1/1 az anódra kapcsolja a lámpát, így annak bármelyik ráccsal történő zárlata jelzést ad. A csőmérőnek előnyös oldala ez a mindenre kiterjedő zárlatvizsgálat. Minden tiszteletem a tervezőké, akik így kidolgozták ezt a szisztémát, amelyet még lekövetni is nehéz. A K1 kapcsoló utolsó állása a „MÉRÉS", amely lehetővé teszi, hogy amennyiben a K2 kapcsolót a Ø helyzetéből kimozdítjuk, a T2 transzformátor is kap primerfeszültséget. Ezt a tényt a baloldali skálaizzó jelzi. T2 szolgáltatja a fűtő- és az anódfeszültséget, ennek leosztásával állítják elő a segédrács- és a keverőcsövek oszcillátor-anódjának feszültségét. A mérés megkezdése előtt az előírt fűtő-, anód-, segédrács- és előfeszültséget beállítjuk, a csövet a megfelelő foglalatba dugjuk, a triódákat és pentódákat az első, a keverőcsöveket a második, a kombinált csöveket a harmadik, a demodulátor és hálózati egyenirányító diódákat a negyedik sorba. K2 négyállású kapcsoló 1-es állásában a fűtőfeszültség K1/2 közbeiktatásával a fűtőszálra, az előfeszültség K1/2 segítségével a G1 rácsra kapcsolódik, míg K1/1 a katódot leföldeli. Az anódáram átfolyik a műszeren, majd K2/1-en keresztül kapja meg az anód a feszültséget. A segédrács K2/2-n és K1/3-on kapja meg a beállított feszültséget. Mindhárom elektródával egy védőellenállás van sorba kötve. A segédrácsáram mérésére nincs lehetőség. K2 kapcsoló két további állásában diódaáramokat mér a műszer. Beállítható 15 és 1 volt váltófeszültség. A külső műszert egy 2 ohmos párhuzamos ellenállás védi, amely „MÉRÉS" gomb megnyomásával iktatható ki. A mérendő keverőcső lehet októda, vagy trióda-hexóda (heptóda) is. Az oszcillátor anód nem kapcsolható módon kb. 50 V egyen-, a rács kb. 7 V váltófeszültséget kap. A rácslevezető ellenállást kívülről lehet dugaszolni. A kombinált csövek lehetnek kettősdióda-trióda, kettősdióda-pentóda vagy egyes ikercső kombinációk és német trióda – tetródák (VCL 11). A két oldal kiválasztása a K3 háromállású kapcsoló segítségével történik. A restaurálás során a következő munkákat kellett elvégeznem: az én példányomban beépített anódárammérő műszer (alapérzékenysége 1 mA) volt, a méréshatárok az előlapon fel voltak tűntetve, de a kapcsoló és a söntök hiányoztak. Célszerű volt a kombinált (Ayrton) sönt használata (számítását lásd a Rádiótechnika 2007/1. sz. 35. oldal), mert a tagokat 0,3 mm átmérőjű manganin huzalból könnyen el lehetett készíteni. A Yaxley rendszerű fokozatkapcsoló tárcsákat sikerült beszereznem (minden korabeli Orion készülékben ezeket alkalmazták), és az 5000 ohmos ellenállást 5 db 1 kohmos huzalellenállással pótoltam. Az előfeszültség beállító dugaszhoz 3 mm átmérőjű hüvelyeket kellet alkalmaznom, és a feszültségejtést 0,5, 1 és 2 kohmos válogatott ellenállásokkal oldottam meg, így a legmagasabb érték (- 46 V) beszabályozása után a többi feszültségérték automatikusan beáll. Ezután nem maradt más, mint a foglalatbekötések ellenőrzése és a hiányzó kötések elvégzése. A hátulról készült képen látható, hogy elég zsúfolt a szerelés. A fűtő és anódfeszültséget is szolgáltató, nagyobb méretű (Tr2), és a másik, kisebb (Tr1) hálózati trafót, valamint az egyenirányító csöveket (PV 4200 és PV 495) egy laposvas állvány tartja. Megnehezíti a kötések ellenőrzését, hogy az eredeti huzalozás egyszínű (fehér) acetáthuzallal történt. A foglalatok bekötésére használt huzalok az előlapra fekszenek. Az általam végzett kötéseket igyekeztem színes acetát huzallal végezni és a korbácsokat bandázsolni. A beépített anódárammérő 100 mA-es méréshatára szükségtelenné tette a külső műszer védelmét szolgáló nyomógombot és a 2 ohmos párhuzamos ellenállást. Az időközben a piacon megjelent új csövek mérési lehetőségét mutatja a melléket foglalatrajz. Ha valaki jelezné nekem, hogy ilyen Tungsram - EKA csőmérővel, vagy valamelyik változatával találkozott, vagy netán a birtokában van, azt megköszönném. Simoncsics László
Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2010.5.4
|
