Ritka szerencse ért, amikor egy idősebb úr ismeretlenül felkeresett azzal, hogy látta gyűjteményemet és lenne egy Melódia nevű Terta rádiója külön hangfallal, amit szívesen felajánl gyűjteményemhez. Mondogatta hogyan is néz ki, az eredetét is elmesélte, de én laikusnak véltem és gondoltam téved valamiben mert ilyen készüléket nem ismerek. A Terta tömegcikk név hallatán már kezdtem udvarias kifogásokat mondogatni, helyszűkére hivatkozni, de a nagyon intelligens és kitartó rábeszélés után ígéretéhez híven küldött egy fotót a készülékről.

Megtudtam azt is, hogy a készüléket barátja tervezte és készítette, aki a Telefongyár vezérigazgatójának a műszaki titkára volt és tőle kapta ajándékba az 1960-as években, valamint egy kiállításon második helyezést nyert a készülék.

Azonnal rácsaptam és magaménak akartam a készüléket olyannyira, hogy a nehezen kicsikart és jelképesnek nevezhető vételi árajánlatát önszántamból megnöveltem. Ekkor még nem is tudtam milyen nemes célra fordítom ezt az összeget, mert az átvételnél derült ki, hogy az illető is hozzátesz még ugyanennyit és a régebben elkezdett adakozását folytatva egy erdélyi rászoruló gyerek éves tandíját kívánja támogatni ezzel a pénzzel.

Nézzük, miről is van szó!

A készülék 1960-ban készült a Telefongyárban, abban az időszakban, amikor a formatervezők a divatossá vált lapos, úgynevezett „daxli" formát igyekeztek megjeleníteni. A szögletes, lapos és trapéz forma ezt a dizájnt tükrözi és többféle kísérleti példányt is építettek akkoriban. Ráakadtam a Népszerű Technika 1958. szeptemberi számónak egy cikkére, amely ezt a kísérletsorozatot tárgyalja két, kiállításokon is megjelent készülékkel. Egyik fotón a kávájában azonos, de belső felépítésében eltérő készüléket láthatunk.

Érdekes fejlesztési irányzat volt akkoriban az is, hogy külső hangfal csatlakoztatásához tervezték, beépített hangszóró nélkül szerelték, ami végül is vásárlói igény hiányában nem terjedt el a későbbi sorozatgyártásokban.

Valamint új irányzatnak tekinthető az is, hogy fantázianevet kaptak a készülékek, ami eddig nem volt szokásos a Telefongyárnál. Igy kapottá rádió Melódia és a sarokhangfal Phonola fantázianevet.

Elsődleges cél a divatos lapos forma megteremtése volt, amely adta azt a problémát, hogy a hangszóróknak már nem jutott hely az alacsonyra méretezett kávában. Ezért a külső hangfal alkalmazását követték, aminek során a hangszórók méretei már nem szabtak határt és a hangminőség javulása is korlátlanná változhatott. így a rádió hangteljesítményének növelése könnyen kezelhető tervezési feladat lett a végerősítő módosításával.

A rádión erősen látszik a kísérleti példány jellege abban, hogy néhány előző típus részegységeit használták fel a megépítésénél, mert még nem gyártották le előre a sorozatgyártáshoz szükséges új kliséket. Ezért a skálája T 529G, hátlapja T 528G, nyomógombos hangváltója T 529MG típusokból származik.

Maga a rádió felépítésében majdnem azonos a T 529 sorozattal, annak áttervezett változata, ezért csak a lényeges változtatásokra térek ki leírásomban.

Vételi hullámsávok:
Hosszúhullám, középhullám, két rövidhullám (5,8-11,5 és 11,5-22 MHz) és OlRT URH.
Csövek: ECH 81, ECC 85, EF 89, EABC 80, 2xECL 82, EZ 81, EM 80.
Mérete: szélesség 56 cm, magasság 29 cm, mélység 30 cm.

A csövezéséből látható a legkomolyabb változtatás, a T 529-től eltérően ellenütemű végerősítőt tartalmaz, amely két ECL 82-vel készült, így 6+2-es csövezésű lett, amivel a Terta későbbi típusainál sem találkozhatunk. Az ellenütemű végerősítő méretes kimenő trafójával hatalmas hangerőt ad és a hozzá tartozó sarokhangfallal kiváló a hangzása is. Az ECL 82-t is ebben a készülékben kezdték alkalmazni, a megszokott EL 84 helyett; Ezek a csövek tartalmazzák a hangfrekvenciás előerősítő és fázisfordító triódákat is. A nagyobb teljesítményigény miatt az egyenirányító cső a nagyobb teljesítményű EZ 81 -re módosult EZ 80 helyett.

Az ellenütemű végerősítő és a csövek darabszámának változása új sasszi legyártását igényelte, ami végül is az említett T 529-el azonos, csupán a csőfoglalatok kilyukasztásában és az alsó szerelés megváltozásában különbözik. A kimenő trafó is alulra került.

A készülék elején láthatunk két nyomógombos kapcsolósort, ami azonos az MG szériával. Egyik a hangregiszter a különböző karakterisztikájú hangszínezetek elérésére az ismert kondenzátoros csatolással, a másik a rádió­gramofon-magnetofon hangforrások váltókapcsolója felvétel és lejátszás üzemmódokban. A rádió hátoldalán kiépítettek három tuchel bemeneti aljzatot is a magnó, gramofon és mikrofon csatlakoztatásához. A káva lakkozott, rétegelt furnérlemezből készült, a már említett lapos és modern formatervezést követve. Alacsony mérete miatt nem volt mód a hangszórók beépítésére, ezért is jött létre a külső hangszóró használatának irányelve, amely tágabb határokat engedett meg a jobb hangminőség elérésére, nagyobb és több hangszóró beépítésére a külön hangdobozba.

A külön hangfal sarokhangfal, vagyis háromszög alakú és a Phonola fantázianevet kapta. Mérete tekintélyes. 161 cm. magas és 52 cm. széles, súlya kb. 25 kg.

Többrétegű furnérozott fából készült, kívül lakkozott felülettel. Két darab 25 cm-es átmérőjű, szélessávú, 4 Ohmos hangszórót tartalmaz, amelyeket párhuzamosan kapcsoltak. Kicsit furcsának tartom a párhuzamos kapcsolást, mert így 2 Ohmos eredő impedanciát kapunk ami szokatlan, de talán a kimenő transzformátor áttétele is 2 Ohmosra méretezett. Nem ellenőriztem le.

A hangszóró permanens dinamikus, ránézésre a megszokott Terta kivitel, csak nagyobb, 25 cm. átmérővel. A membrán közepében egy kisebb, magas sugárzó membrán is található a sávszélesség növelése céljából. Hiányolom, hogy zárt doboz lévén nem töltötték ki hangcsillapító, vattaszerű anyaggal, de így is nagyon szépen és hatalmasat szól. Felmerült bennem a gondolat, vajon milyen prototípusok létezhettek még, mely gyárak építettek fejlesztésük során hasonló készülékeket, amelyek végül nem kerültek sorozatgyártásra. Nagyon kevés információnk van gyűjtői körökben a gyárak ilyen jellegű fejlesztési kísérleteiről, készülékiről. Ha valaki találkozna hasonlóval akár irodalomból is, tájékoztasson, mindenkit érdeklő téma lehet.

Herczeg István Veszprém www.radiotvmuseum.hu

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu