A csatornaváltót érdemes belülről is alaposan leellenőrizni, ezért a komplett dobot vegyük ki. Egyszerűen kiemelhető és látható lesz minden. Az érintkezőket tisztítsuk meg az oxidációtól és nem árt óvatosan megfeszíteni a rugós érintkezőket, deformálódásuk gyakori és később hibaforrás lehet. Előfordulhat egyes érintkezők begyűrődése, a
műanyag tartósín törése. Ezek javítása már bonyolultabb, minden ügyességünkre szükség lesz. Érdemes az ellenállásokat egy gyors méréssel leellenőrizni akár kiforrasztás nélkül és repedt forrasztásokat keresni, ha már könnyen hozzáférhetünk. A finomhangoló kapacitás hézagát egy csavarral állíthatjuk, ne szoruljon és ne is legyen túl nagy hézag. Az egyes csatornák réz-, vagy alumínium maggal hangolhatóak. Ne hangoljunk el semmit, de az oszcillátor kismértékű után hangolása gyakran szükséges, például csőcsere után is. A PCC 88 és PCF 82 csövek gyengülése erősen csökkentheti a készülék érzékenységét, ezért itt szükséges hibátlan csövek használata.

A kép KF meghibásodása aránylag ritka, az EF 80-as csövek is jól bírják. A videó végerősítő is általában stabil, néha a PCL 82 gyengülése okozhat képhibát. A kapuzott AGC összetettsége miatt általában bonyolultabbnak tűnő hiba, sokszor érzéketlenséget okoz és szinkronhibát. Legtöbbször valamelyik nagyobb értékű soros ellenállás szakadása
okozza a hibát, de ellenőrizzük le a C44 2,2 nF-os, impulzust csatoló kondenzátort is.

Leggyakoribb probléma a függőleges eltérítőnél és a blocking oszcillátornál fordulhat elő. Elsősorban a kondenzátorokra kényes, a hibák többségét is a kondenzátorok okozzák szivárgásuk miatt, néha az összes kondenzátort ki kell cserélni a fokozatban. A jelenség a képgeometria torzulásával és képszinkron hibával tapasztalható. Mindenképpen jó minőségű olaj-, vagy stiroflex kondenzátorok használata szükséges az előírt kapacitás és feszültség értékekkel. A PCL 82 is gyakran hibásodik meg, gyakori bemelegedés utáni hibajelenség a kép aljának felgyűrődése, a képfrekvencia elmászása.

Néha a blocking-trafó is zárlatos, illetve szakadt lehet, cserealkatrész nélkül ezt újra kell tekercselni, de vigyázzunk a primer és szekunder polaritására, különben nem indul be a rezgés. A blockingoszcillátor hibájánál nincs függőleges eltérítés, vagy nagyon kicsi a képamplitudó. A tekercs adatai: primer 850 menet, szekunder 2X850
menet 0,1 mm-es huzalból.

Hibátlan állapotú készüléknél a képgeometria és képszinkron pontosan beállítható, mindennek meg van a beállító szerve.

A sorvégfok a második gyenge láncszem. A csövek valamelyike, a malomkerék és a sorkimenő trafó okozhat gyakran problémát. Ezeket cserélni kell meghibásodásuk esetén. A PL 36 és PY 83 anódjának felizzása túlórámra utal, például a sorkimenő és a malomkerék zárlatára, de a sormeghajtó jel hiányánál is ez a jelenség. Vezérlőjel hiányában nincs negatív előfeszültség a PL 36 vezérlő rácsán, normál esetben mínusz -50 V körüli feszültséget kell mérnünk. A sorvégfok működésének legegyszerűbb ellenőrzését egy szigetelt nyelű csavarhúzóval végezhetjük.

Nyelénél megfogva és a PL 36 anódsapkájához érintve 1-2 mm-es „kövér" ívet érzékelhetünk, ugyanezt a malomkerék szigetelt kivezetéséhez közelítve 4-6 mm-es áthúzási ívet kell tapasztalnunk. Közben a másik kezedet tedd zsebre! A csövek lehetnek néha zárlatosak, kontakthibásak. Érdemes megkocogtatni őket.

Különös körültekintést kíván a nagyfesz egyenirányító minden porcikája. A nagyfeszültség miatt minden hajlamos az áthúzásra, kifogástalan és tiszta állapotot kíván. Ügyelni kell, még véletlenül se kerüljön egy kóbor vezeték a közelébe, ne tudjon áthúzni sehova. Gyakori az EY 86 néhány menetes fűtőtekercsének átégése a vasmaghoz, mivel a fűtés is nagyfeszültségen van. Az áthúzásokat elősegíti a sarkos, hegyes érintkezési felület amely a bakelitlemez vágásánál gyárilag jelen van. Az élek tompára reszelése után csökken az áthúzás lehetősége. A sorkimenő minden forrasztásának tompának kell lennie, ne legyen hegyes, ami szintén áthúzási hajlamot produkál.

A sorkimenő leágazásai egy kapcsolóra mennek, ezzel lehet a megfelelő sorméretet beállítani. Az eltérítőre szerelt mágnesekkel a képgeometria trapéz- és párnatorzítása állítható be, de ezt megelőzően ellenőrizni kell a képcső nyakán lévő két mágnes megfelelő pozícióját. Egyik az ioncsapda, amellyel a képernyő teljes és homogén fényessége állítható be, másik a centírozó mágnes, amivel a kép központosítása végezhető el.

Gyakori a fókusz potméter felégése, megszakadása. Ezt sajnos cserélni kell, de áthidaló megoldásként két ellenállással kiváltható. Az eltérítő tekercs csatlakozójában egy rövidzár található két láb között, kihúzásakor megszakítja a sorvégfok tápfeszültségét, ezzel védve az eltérítő tekercs nélküli üzemelést.

A tápegység és egyenirányítója szintén gyakori hibaforrás. A két PY 82 zárlata gyakori, ami sokszor a soros 68 Ohmos anódvédő huzalellenállás megszakadását is eredményezi, ami középleágazásos ellenállás. Legegyszerűbb új ellenállást készíteni, manganin huzal feltekerésével javítani belevaló ellenállás hiányában. A szűrő elkók is gyakran veszítik el kapacitásukat, vagy zárlatosak lesznek. Ezek könnyen pótolható alkatrészek.

Érdemes az elkók testelését megtisztítani és a felfogató csavarokat meghúzni.

A szinkronjel leválasztó és a sor oszcillátor fokozatai általában stabilan működnek, de megjegyezném, ezek az egész készülék legkényesebb és legbonyolultabb fokozatai, minden alkatrésznek rendben kell lennie. A sor oszcillátor tekercs vasmagjával a sorfrekvencia állítható be úgy, hogy az előlapi potméter középállásban legyen.

Rejtélyes hibát tud okozni az ECH 81, 7-es lábán lévő 10K és 470 nF soros csillapító tag, amitől a függőleges képszélek csipkézetten megtörnek.
A hang végerősítőnél leggyakrabban a PL 82 hibájával találkozhatunk, vagy a csatoló kondenzátor szivárgásával.

Ellenőrizzük le a két hangszóró fázishelyes bekötését is egy laposelemmel, hogy azonos irányba mozduljon mindkét hangszóró. A hang KF könnyedén behangolható FM szignálgenerátor segítségével 6,5 Mz-re, de a kép KF rezgőköreihez véletlenül se nyúljunk. Ez csak wobbulátorral hangolható be és nem egyszerűen. A hang KF behangolása után az 1 MHz-es oszcillátort is pontos frekvenciára kell hangolni, egyúttal a hang szívókört is 5,5 MHz-re kell hangolni.

Minden tv lelke a jó képcső. Sajnos 50 év elteltével a fellelhető készülékek többségénél találkozhatunk már hibás és gyenge képcsövekkel. Elvileg csak a csere lehet megoldás, de pótlásuk már nem egyszerű manapság, viszont több típusban is megtalálható ez a képcső. Megemlítek két „barkács" megoldást hibás képcsövek átmeneti
felélesztéséhez.

Amikor a képcső emisszió gyenge, halvány és gyenge a kép, a fényerő növelésével átmegy „negatívba" a kép, sokszor szúró fénypont marad kikapcsoláskor. Ezen egy csengő reduktor beépítésével segíthetünk úgy, hogy a képcső 6,3 V-os fűtőfeszültségét a reduktor 9 V-os feszültségére növeljük. Igy túlfűtött állapotban komolyabb képjavulást érhetünk el, de a képcső így már nagyobb igénybevételnek van kitéve, a további gyengülése fokozott lesz. Megtévesztő lehet az EY 86 nagyfesz egyenirányító gyengesége, ugyanis hasonló jelenséget okoz a képcső gyengeségéhez, vagyis fényerő növelésével elsötétedik a kép, de lényeges különbséget abban találunk, hogy a képméret is erősen megnő gyenge EY 86-nál nagyobb fényerőnél.

Másik hatásos barkácsolás a képcső katódjának szakadása esetén lehetséges, amikor a katód bevezetésének ponthegesztése válik el és kép nélküli, erősen kivilágosodott képernyőt látunk, a fényerő nem szabályozható.

Elsősorban Tungsram képcsöveknél találkozhatunk katódszakadással.

Szintén csengő reduktort kell alkalmazni a képcső fűtésére, de a katód vezetékét átkötjük a fűtés egyik lábára. Ekkor a fűtőszál veszi át a katód emittáló szerepét és működő képcsövet kapunk. A soros fú'téskörben a képcső kihagyása elhanyagolható túlfűtést okoz a többi csőnél.

Nagy hátránya viszont, hogy a reduktor kapacitása beterhel a katódhoz érkező videojelre és sokkal gyengébb, elmosódott képet kapunk.Azért ez is jobb néha, mint a kép nélküli, teljesen használhatatlan katódszakadt képcső. Csengő reduktor helyett a képcső fűtéséhez, a sorkimenő vasmagjára tekerve 4-5 menetes fűtő tekercs is készíthetünk vastag szigetelésű huzalból, ami ugyanúgy működik, mintáz EY 86 fűtésénél. Ezeketa megoldásokat természetesen minden fekete-fehér képcsőnél lehetalkalmazni.

Gyakran találkozhatunk a képernyő előtt lévő plexi lemez repedezésével, kikristályosodásával. Általában a sztatikus nagyfeszültség károsítja anyagában a plexit, amit eltűntetni nem lehet. Legegyszerűbb üvegesnél vágatni minta alapján egy 4-5 mm-es üveglapot és ezt behelyezni a képernyő elé. A képcső még nem robbanás biztos kivitel, ezért alkalmaztak vastag plexi védelmet.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ezek a régi tv készülékek még nem annyira szelektívek, mint a mai televíziók, a szomszédos csatorna elnyomásuk sokkal gyengébb. Ezért a mai kábel tv használatánál, ahol szomszédos csatornák is jelen vannak, nem használhatóak kifogástalanul. Tapasztalhatjuk a szomszéd csatornák egybemosódását, intermodulációs zavarását, ami valójában nem a készülék hibája. Ilyennek készült az akkori szabványoknak megfelelően, az akkori technikai színvonalon! Általában az alacsonyabb csatornák zavar mentesebben használhatóak, ahol „lyuk" van az URH sávok miatt.

Végső tanácsként figyelmeztetni szeretném gyűjtőtársaimat arra, hogy a felújításra szánt készülékük általában már leamortizálódott, kidobott példányok, amelyek felújítása képzett és gyakorlott szakemberek számára is komolyabb feladatot jelent, mint egy természetes elhasználódás miatt meghibásodott készülék javítása. Általában a hibák sorozatával kell megbirkóznunk. Az alkatrészpótlás nehézségein kívül biztosan találkozunk „szakszerűtlen barkácsolás" nyomaival is, amelyek helyrehozatala mindig komolyabb feladat, mint az eredendő és még mindig benne lévő régi hibák kijavítása. Előnyt is jelenthet most számunkra a szakszerűtlen javítás, mert ezt a készüléket nem az elhasználódás miatt cserélte le régi tulajdonosa, hanem a hibás működés miatt, ezért kevesebbet használták. Javaslom, hogy legelőször alaposan szemrevételezzük a készüléket, tárjuk fel az idegenkezűséget, majd ezek ismeretében álljunk neki a módszeres hibakeresésnek, javításnak. Hibakeresés esetén mindig a gyanús fokozatok feszültségeinek mérésével és csőcserével kezdjük a javítást, bármelyik cső lehet gyenge és hibás ennyi idő után. Az alkatrészeket mindig az előírt értékre cseréljük ki, ha továbbra sem javul a hiba, másik hibát is keresnünk kell és találni is fogunk. Egyszóval mindennek rendben kell lenni a hibátlan működéshez.

A Munkácsy alapkészülék volt a Vadásztölténygyárnál. A későbbi VTRGY típusoknál is előszeretettel használták a Munkácsy fokozatait szinte változtatás nélkül. Erős hasonlóságot találunk a Benczúr, Kékes, Tavasz, Carmen készülékek egyes fokozatainál és alkatrészeinél is. Az Álba Regia szinte teljesen azonos a Munkácsyval, csekély kapcsolástechnikai módosítás, az egyenirányító és a 110 fokos képcső eltérítés okozott változtatásokat.

Összegezve az eddigieket, nagyon jól sikerült konstrukciónak, megbízható tv készüléknek tartom a Munkácsyt, ami
nem véletlenül maradt számomra a „kis kedvenc".

Nem kis büszkeséggel említem meg a fotókon látható Munkácsy történetét.

Gimnáziumi tanárnőmé volt ez a készülék, vásárlásától kezdve mindig apám és én javítottuk, a dátumok is bejegyzésre kerültek a sasszira írva. 1960-1995 között, 35 év folyamatos használat során csupán hat alkalommal volt szükség javításra, 50 év elteltével jelenleg is kifogástalanul működik, a képcsöve is tökéletes állapotú és eredeti gyári.

Herczeg István, Veszprém www.radiotvmuseum.hu

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu