Terveink szerint egy hosszabb cikksorozatban ismertetjük egy elektroncsöves építőkészlet leírását. Az építőkészlet elemei könnyen megépíthetők, és széles teret biztosít elektroncsöves rádiók, műszerek, erősítők, és egyéb készülékek megépítéséhez, illetve az ezekkel való kísérletezéshez. Az első cikkben a közismert ECL 80-as , valamint a PCL86-ECL86 csővel megépíthető hangfrekvenciás erősítő rajzát közöljük. Ezt akár normál hangfrekvenciás erősítőként, akár 2+l-es audionként megépíthetjük. A továbbiakban l-l elektroncsővel hasonló áramköröket ismertetünk. A modulokat megépítve egyszerű rádiókat, erősítőket készíthetünk. Több modul összekapcsolásával szuperkészülék, kétszer transzponált szuper, sztereó erősítő, vagy akár 5+1 -es házimozi erősítő is építhető. Az alapötlet nem saját, a 40-es években ,a „Rádió Compass"c. kiadványban, Horváth István mérnök,(a szerkesztő) a saját maga által kifejlesztett és saját kivitelezésben gyártott „HORCO" szerelőpajzsokkal közölt építési leírásokat. Ezek modulrendszerű kivitelben, l-l elektroncső, és a köréjük kapcsolódó alkatrészekkel egy-egy fokozatot reprezentáltak, (pl rádiókészülékben). Kész, már előre behangolt tekercskészletet is lehetett hozzá kapni. Aki ezeket megvásárolta, csak némi huzalozás, (minimális számú forrasztás) és a készülék dobozának kialakítása után máris működő készülék boldog tulajdonosa lehetett. Modulrendszerű elektroncsöves építőkészlet. 2. rész.

A fenti példa alapján, az eredeti koncepciót figyelembe véve, de a mai követelményeknek megfelelően, nyomtatott áramkörös kivitelben, egységes mechanikai méretekkel kialakításra került több féle modul, amelyekből nagyon sokféle kapcsolás, és készülék valósítható meg.
Az elektroncsövek mai beszerezhetőségét figyelembe véve, csak a legutolsó, még nagy tömegben gyártott novál és dekái TV és rádió csövekkel foglalkozunk. Egyrészt ezekhez létezik nyomtatott áramkörbe ültethető foglalat, másrészt ezek a csövek a nagy gyártott mennyiségük következtében relatíve a legolcsóbbak, több forrásból is beszerezhetőek. A régebbi csövek már sokkal inkább muzeális darabok, hagyjuk meg őket a készülékek restaurálásához, üzemeltetéséhez, mint pótalkatrészt.

A konstrukció alapja egy 80x80 mm-es egy oldalon fóliázott nyomtatott áramköri alaplemez. Ez lehet akár bakelit, akár üvegszálas anyagú. Az elektroncsövek a panel közepén, nyomtatott áramkörbe forrasztható foglalatba kerülnek. Minden elektroncső esetén, az ajánlott gyári alapkapcsolások lettek megvalósítva. Olyan alkatrészek is betervezésre kerültek, amelyek nem minden esetben szükségesek, pl, szűrőkondenzátorok, gerjedésgátló ellenállások, biztosíték, hidegítő kondenzátor, stb. Ahol szükséges, oda átkötéseket kell beültetni, más esetben egyszerűen nem kell beültetni alkatrészt. így többféle, az alapkapcsolástól eltérő, esetleg más funkciójú kapcsolást is megvalósíthatunk néhány forrasztással. A különféle méretű alkatrészek miatt néhány pozíció úgy lett kialakítva hogy többféle lábtávolságú alkatrész is beültethető legyen. A kisebb alkatrészeket a panelra fektetve, szereljük, és forraszuk be, a nagyobb méretű, vagy melegedő alkatrészeket aláhajlított lábbal, önhordó módon, a nagyobb tömegűeket távtartóval szereljük. A nagyméretű elektrolit, és szűrőkondenzátorok, kimenő transzformátorok vezetékekkel csatlakoznak a megfelelő forrasztási pontokra. A ki-és bemenetek, tápfeszültségek a panelek szélén forrfülekre, vagy csőszegecsekre lettek kivezetve, és a lehetőségek szerint, a modul-elvnek megfelelően nagyjából azonos helyekre. A forrfülek, vagy a csőszegecs megakadályozza hogy a paneltől többszöri forrasztás során felváljon a rézfólia. A forrszemek, és a huzalozás viszonylag nagy méretű, ma már kissé szokatlannak tekinthető.

Ez azonban szükséges a jó áttekinthetőség, az alkatrészek szerelése, jobb mechanikus tartása miatt is. de pl, a végerősítő csövek fűtőárama amper nagyságrendű, és a nagyobb tápfeszültség miatt a szigetelőközökre is figyelemmel kell lenni. Ahol a fűtőszál középkivezetéssel rendelkezik (ECC82) ott ki van az is vezetve, így a soros­párhuzamos kapcsolás is létrehozható (átkötésekkel). A rajzolat mintázatát kézzel rajzoltuk meg (és utána szkennerrel digitalizáltuk, majd képszerkesztő programmal feliratoztuk és retusáltuk). Oka ennek egyrészt ilyen egyszerű rajzolatnál tovább tart nyomtatott áramkör tervező programmal tervezés, mint kézzel, másrészt a korszerű tervezőprogramok alkatrészkönyvtáraiból hiányoznak az elektroncsöves elemkészletek, és ezek létrehozása időben és energiában nagyobb, mint az összes modul kézi úton való megtervezése. A másik ok, az egyedi mintázat, a saját „kézjegy" a copyright miatt, így egyedi a rajzolat. A nyomtatott áramköri panelek szélén 2-3 mm széles, földpotenciálon lévő fóliacsík fut körbe. Erre azért van szükség, mert az egész panelt körben egy 25-40 mm szélességű, rézlemezzel vagy ónozott vaslemez szalaggal (konzervdoboz oldalából kivágott lemez, k.b. 35 cm hosszúságú szükséges) árnyékoljuk. Ez egyrészt mechanikai tartást is ad, másrészt lehetőséget biztosít arra hogy az elkészítés és bemérés után alul-felül árnyékoló lemezt forraszthassunk hozzá. A panel fóliamintázatát ónozzuk be, ez megakadályozza az oxidációt. Több modulból összeállított készülékeknél a modulokat így akár egymáshoz is forraszthatjuk, és máris egy merev, megbízható konstrukciót kapunk. A felső lemezen természetesen megfelelő méretű kivágást készítünk az elektroncsőnek. Az alsó lemezt is csak akkor célszerű ráforrasztani ha már tökéletesen működik az áramkör. A nyomtatott áramkör forrasztási oldalán k-b 8-10 mm magas legyen a fémszalag, a maradék 25-30 mm a szerelési oldal felé essen, lehetőleg magasabb legyen mint a beültetett passzív alkatrészek magassága)

A kapcsolások nagy része Magyari Béla „Rádiótechnikai Zsebkönyv 1975" c. könyvéből származik, illetve gyári alapkapcsolás, vagy konkrét, sorozatgyártott rádió, TV készülék kapcsolási részlete. A „Rádiótechnika", illetve az RT évkönyvek szintén sok csöves kapcsolást közöltek a 60-as évektők a 80-as évek elejéig. Felhasználhatjuk Kádár G. Rádió és TV kapcsolások c. könyveit is, ahol a gyári készülékek kapcsolási rajz részleteit vehetjük mintának.Az ECL 80 esetében például az Orion AT301-302 TV készülékének kapcsolását vettük alapul. Alkatrészértékeket szándékosan nem adunk meg, hiszen ezek a kapcsolási rajzokon is fel vannak tüntetve a már említett, és hozzáférhető szakirodalomban, másrészt szabad kezet adunk a kísérletezőknek is. Ugyanezen okokból nincs beültetési rajz sem, hiszen egyrészt a panelek mintázata könnyen és jól követhető, másrészt az adott kapcsolási rajz alapján mindenki saját maga dönti el hogy milyen alkatrészeket ültet be, miket hagy el, és melyik helyett alkalmaz átkötést. Terjedelmi korlátok miatt sem látszik célszerűnek olyan kapcsolási rajzok ismételt közlése, amelyek hagy valószínűséggel mindenkinek megvannak otthon a könyvespolcán, (vagy a számítógép winchesterén, pdf-ben) Szándékosan nem kerültek betervezésre a negatív visszacsatoló áramköri részletek. Gyári készülékeknél is pl. a kimenőtrafó forrlécére kerültek az alkatrészek. Esetünkben a visszacsatoló R-C komplexumok, osztók közvetlenül a fóliás oldalra, a csőfoglalat forrasztási pontjaira kerülhetnek.

A szerző javasolja a „oldradio" levelezési lista intenzív látogatását is a témában, ott minden szükséges segítséget és rajzot megkaphat az építésre vállalkozó.

Az ECL 80 a gyári ajánlott kapcsolás szerint megosztott katódellenállást kapott, így a trióda rácslevezető ellenállása nem földpontra csatlakozik. Audionkapcsoláshoz ez nem jó, ezért meghagytuk a lehetőséget hogy a rácslevezető ellenállást átkötéssel földpotenciálra tudjuk kötni. 2+1-es audionkapcsolásnál a trióda és pentóda közé potenciométer kapcsolható a hangerőszabályozás miatt. Ha hangfrekvenciás erősítőként építjük meg, akkor célszerűbb a trióda elé kötni a potenciómétert, ekkor a panelon huzalátkötéseket alkalmazunk. Ezt a megoldást a többi ECL...PCL... csőnél is hasonlóan valósítottuk meg.

A közölt nyomtatott áramköri rajzolat M:1:1 méretarányú. Szkenneljük be legalább 300dpi felbontással, fekete­fehér, kéttónusú bitmap képként,, és lézernyomtatóval nyomtassuk ki 80Gr-os műnyomó papírra. Ügyeljünk a tükrözésre! A közölt rajz már tükrözve van, tehát közvetlenül kinyomtatható. Figyeljünk a méretarányokra, és a nyomtató esetleges torzítására is. 80x80 mm a helyes méret.

A műnyomópapírról vasalásos technikával tudjuk a fóliás lemezre felvinni a rajzolatot. A vasalásos panelgyártás technikája megjelent több helyen is, és az interneten is hozzáférhető. A panel legyártásával kapcsolatban is a levelezési listánkhoz lehet fordulni, a szerző kérésre elküldi a modulok rajzait, és segítséget ad a panelgyártáshoz is.

Aki nem akar vagy nem tud otthon panelt gyártani, azoknak sem kell lemondani a megépítésről, mert a börzéken, találkozókon a szerzőtől kész panelek is beszerezhetők lesznek.

Miszlai Péter (érdeklődők a következő címen kereshetnek: pjotrl@freemail.hu)

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu