|
|
Évfordulók
135 éve született Faragó Géza Budapest, 1877. június 25. - Budapest, 1928. szeptember 23. Festő, grafikus. A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere. Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti müvésztelepcn Iványí-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátmüvészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért. 1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa. Lengyel Géza is. A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották „Karcsú nő macskával lámpafényben "
Az elhíresült „Macskás nő" plakát megérdemli, hogy külön emlékezzünk meg róla. Annak a néhány - művészi szempontból kiemelkedő - TUNGSRAM plakátnak az egyike, amely a magyar plakátművészetről szóló szinte mindegyik kiadványban helyet kapott. 1912-ban készült, most is több tucat helyen idézik, vagy kínálják valamelyik változatát a különböző galériák megvételre. Igen sokféle változatban fennmaradt. A művész Faragó Géza a plakáttervet eredetileg festményként - kékes, lilás háttérrel - készítette el. Az a hír járta, hogy a „bukjelszoknyás" nőalak nagyon hasonlít az Egyesült Izzó akkori vezérigazgatójának, Aschner Lipótnak a feleségére.
Kezdetben a plakát populáris hagyományaiból merít, majd az expresszionizmus és más avantgárd irányzatok elemeinek beolvasztásával az 1920-as évek folyamán az art deco jeles hazai képviselője lett. A háború közeledtével megváltozott reklámstratégiák hatására ismét populáris elemek jelennek meg műveiben, a naiv anekdotázást ekkor patetikus, szónokias megoldások váltják fel, a modern ipar hirdetett alkotásait klasszikus idézetek vagy népies motívumok illusztrálják. 1945 után visszatér a modem, tömör, tárgyszerű reklámeszközökhöz.
****** Események 1987. május 23. III. műsor - Bartók adó nevet kapja. Ez alkalommal a reggeli órákban a Kossuth, Petőfi és a Bartók műsorait összekapcsolták és közös ünnepi műsort sugároztak. ****** Helyreigazítás: A 82. számban hibásan jelent meg elgépelés miatt. Helyesen: "... 1888-ban sikerült először elektromos hullámokat előállítania, ami a rádiózás alapja...." Források:
Összeállította: Perneky Sándor, Verőce - pernekv@oregradiok.hu www.oregradiok.hu, www.radiomuzeum.hu
Dokumentumok :: Évfordulók, Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2012.11.23
|