Ezekről a készülékekről tagtársunk, Rigó István már irt egy rövid ismertetőt újságunk 2012. decemberi számában. Az ebben leírtakat itt nem ismétlem meg. Mindig szerettem volna egy ilyen törpeszupert, de csak négy átalakított roncs került hozzám törött dobozokkal. Miután sikerült egy jó állapotú, 511 feliratú készüléket vennem, amely teljesen át volt építve váltóáramúra, még a foglalatok is kicserélve, gondoltam, majd a roncsok felhasználásával összehozok egyet. A helyreállításnál sokat segített az ORION RÁDIÓ Service könyv „Utasítások az Orion 411-es készülékhez" című fejezete. Munka közben ütköztem néhány nehezen megválaszolható kérdésbe, ezeket szándékozom közreadni.

Így gyakorlatilag két típussal kell foglalkoznunk, de hogy azokon belül hányféle eltérés volt, azt nem tudom megmondani. A 31 l-esnél a skálaüveg mutatja a típusszámot. Érdekes a forgókondenzátort meghajtó skáladob mintázata és annak illeszkedése a skálához (1. fotó). Az Orion embléma mellett látható ablak mögött jelenik meg 0-tól 50-ig terjedő számskála, forgatás közben előbb a baloldali vastag vonal megy végig a felső, majd a jobboldali az alsó állomásnév skálán. Látható, hogy ez a készülék közép és rövid hullámsávra készült. A hullámváltó harmadik állása - a leírás szerint - Budapest II vételét tette lehetővé. 1943-ban történt az adó áthelyezése hosszúról középhullámra. Az Orion embléma feletti L alakú ablak nem tudom, -hogy mire szolgált. A Kádár könyvben található kapcsolási rajz alapján nem lehet megfejteni a hullámváltó működését. Valószínűleg a szaggatott négyzetek helyére építhették be a Bp. II. vételét biztosító modulátor és oszcillátor tekercseket. Az előzőek alapján állítható, hogy a 311 -es típus a hazai piacra készült.

Az Orion 411 (511) már három hullámsávos teljes szuper, eredetileg univerzális, egyen-és váltóáramra, párhuzamos gerjesztésű hangszóróval és fojtótekercses szűréssel, de a legtöbb készüléket - az ellenállásokon képződő nagy hő miatt- utólag átépítették váltóáramúvá. A 2. fotón látható a három hullámsávra készített skálaüveg és az egyszerű -skáladobra festett-mutató. A képekből látható, hogy a két típusnál a forgókondenzátor eltérő pozícionálású: a 311 -esnél a beforgatott állás balra, a 411-esnél jobbra van. A roncsok között találtam álló és fekvő Orion forgóval szerelt változatot is. A 3. képen mutatjuk a fordított állású, nem Orion gyártmányú (valószínűleg import) forgókondenzátort. A forgó mellett forrfülekre van szerelve az a kondenzátor, amelyik leválasztja az antennaként szereplő 6 méteres huzalt, amelyet a szervizkönyv szerit egy orsóra tekercseltek fel. Ezeknél a készülékeknél hiányzott az antenna hüvely. Később ezt a tekercset megspórolták, és a kondenzátort a hüvelyre kötötték. A fém hátlapot, mivel ez maradt a korábbi, a hüvely fölött kifúrták, de az antenna jelzése megmaradt az eredeti helyén, a lemez baloldalán (4. kép).

A szervizkönyvből kiderül, hogy 110 és 220 V mellett alkalmas volt 130 voltos feszültségre (lásd a kapcsolási rajzon a 75 ohmos huzalellenállás és a skálaizzó melletti átkötéseket). Ez és az állomásnévskála is bizonyítja, hogy a készülék főleg exportra készült.

A perforált hátlap felső részére egy lemez van szegecselve, amely a csövek által keltett melegtől védi a bakelit dobozt. A felhasznált hangszóró formája sem emlékeztet a kis gerjesztett Orion hangszórókéra (5. kép). A kimenőtrafó a hangszóró felső részére van szerelve. Ebből is két félét találtam. Az egyiknél a forrléc balra, a másiknál hátrafelé néz. Ez utóbbi kivitelnél a leszorító lemezek alá keskeny fémcsík van elhelyezve. Ez tartja a hangszórógerjesztéssel 220 Von sorbakötött huzalellenállást. Vajon import hangszóróról van szó? Most jönnek a problémás részek. A hátlap levétele után szembetűnik a hálózati feszültségválasztó bakelit lemez (6. fotó). A rugós érintkezőkkel ellátott felső lemezt két csavar rögzíti az alatta lévő lemezhez. Az a feszültség van kiválasztva, amelyik felirat felfelé néz. A legtöbb készülékből, amelyet átalakítottak váltóáramúvá, ezt a szerelvényt és a mögötte elhelyezett ellenállásokat és fojtót dobták ki. Igy addig ezt nem tudjuk eredeti formában helyreállítani, amíg nem szerzünk egy roncsot, amely ezt az egységet tartalmazza. Sajnos, a huzalellenállások terhelhetőségét egyetlen forrás sem tartalmazza. A 600 + 125 ohmos és a 150 + 75 ohmos porceláncsőre tekercselt (legalább 10 W-os), függőlegesen átmenő csavarokkal a panelre rögzített ellenállás. A kapcsolási rajz alapján elég nehéz kibogarászni a bekötést, de nem reménytelen.

Mivel az én készülékem (a hullámváltó egység kivételével) teljesen átépített volt, és a roncsból kiszedett szerelvény vastag gumi- és pamutszigetelésű huzallal volt bekötve, ez teljesen áttekinthetetlenné tette ezt a részt, úgy döntöttem, hogy színes acetát (pamut acetilcellulóz bevonattal) huzalt használok a bekötéshez. Ez abban az időben már használatban volt.

Kell szólnom néhány szót a KF trafókról. Valószínűleg gond volt a porvasmagokkal történő ellátással, mert mind a modulátor, mind az oszcillátor tekercsek, valamint a KF trafók is rézgyűrűvel hangolt légmagosak. Lemértem: a KF tekercs rezonanciája a gyűrűvel árnyékolás nélkül 400 és 410 KHz között hangolható (a gyűrűt közelítve a frekvencia emelkedik). A serleg ráhelyezésével felmegy 450 KHz-re (tehát a KF nem 473 KHz). Kérdés, hogy lehetett ezeket a készülékeket behangolni, mivel trimmernek a nyomát sem találtam? Ez a KF trafó nem hasonlít egyetlen más Orion KF-hez. (Talán ez is import? 7.fotó). A korabeli potméter hálózati kapcsolóját sikerült életre keltenem, a meglévő nagyfrekvenciás részben csak a csillám padding kondenzátorokat cseréltem, igyekeztem az eredeti téglavörös ellenállásokat és bakelitházas papírkondenzátorokat felhasználni (minden egyes alkatrészt beépítés előtt le kellett mérni).

Azoknak, akik hozzá akarnak fogni az Orion törpeszuperek valamelyikének helyreállításához, segítséget jelenthető bedobozolt készülékről és a panelről szokásos módon készült fotók. Észrevételeket szívesen fogadok.

Simoncsics László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu