Astradyn - 2. 2 csöves hálózati modern hangszóró-vevő
A hálózati vevők korszakában élünk. Mindenkinek az a vágya, hogy kényelmesen, gondtalanul élvezhesse az éter áldásait és mi volna erre más alkalmasabb készülék, mint az, amelynél csak egy gombot kell megnyomni. A panasz eddig az volt, hogy igen, szép-szép, de hát az eddig közölt kapcsolások túl komplikáltak s főképpen rendkívül — drágák. Hiányzott egy olcsón elkészíthető olyan vevő, melynél mindamellett nem kell igé­nyeinket lefokozni. . .

Ez vezette a Rádió Újság szerkesztőségét, mikor egyik laboratóriumunkkal kidolgoz­tatta az Astradyn 2 kapcsolást. Két cső. Hangszóróvétel, nemcsak a helyi adó, hanem 7—14 külföldi állomás a helyi viszonyoknak megfelelően. Még a fővárosban is! Üzemköltség? Három óránként egy fillér. Beszerzési költsége? A legkevesebbe kerül. Bárki elké­szítheti. Kész Példány szerkesztőségünkben bármikor megtekinthető. Ügyeltünk arra, hogy ki-ki saját maga is megépíthesse alkatrészeit, de kész, kipróbált típust is beszerezhessen. Két rajzot ingyen adunk vagy küldünk.

A kapcsolás.

Minden hálózati készülék két részből áll, a vevő részből és az anódpótlóból. Az anódpótló szolgáltatja egyúttal a f'űtőáramot és az előfeszültséget is. Lás­suk először a vevőrészt.
Vevőnk egy helyesen méretezett audionnal kez­dődik. Az audionban az úgynevezett Schnell-féle visszacsatolást alkalmaztuk, melynek segítségével a visszacsatolást igen lágyan tudjuk beállítani, hogy készülékünk a legérzékenyebb pontján dolgozhasson. Az L/1 antenna, az L/2 hangoló és az L/3 vissza­csatoló tekercsek, ha nem készen vesszük, hanem magunk akarjuk elkészíteni, közös hengerre teker­cseljük. A kivitel igen különböző lehet. Használha­tunk presspán-, bakelit- vagy celluloid-hengert, vagy készíthetjük testnélküli kivitelben is. A leírt készü­lékben a tekercsek celluloidhengeren készültek a következő adatok mellett. A henger átmérője 60 mm, hossza kb. 80 mm. Tekercseléshez kétszeres pamutszigetelésű, 0,5 mm átmérőjű huzalt használtunk és a meneteket az un. légréses tekercseléssel csévéltük fel. Az antennatekercs 20 menetből áll, azután a hen­geren 10 mm-t üresen hagyunk és rácstekercsnek fel­csévélünk 65 menetet, újból kihagyunk a hengeren 5 mm-t és ezután következik a visszacsatoló tekercs, 20 menettel.



Ha elkészítésével nem akarunk magunk baj­lódni, kereskedésben készen is kapunk ilyen teker­cseket. Az Astra antennatekercs menetszáma és a rácstekercstől való távolsága különben mindíg attól függ, hogy mekkora szelektivitást kívánunk meg a készüléktől és e célból az antennatekercset úgy is lehet készíteni, hogy elfordítható legyen és így a leg­kedvezőbb helyet kereshetjük ki magunknak. C/1 hangolókondenzátornak egy 500 cm-es csillámforgót használhatunk, mely célunknak teljesen megfelel, ugyanilyet használunk a visszacsatolás szabályozá­sára is 300 cm kapacitással (C/2). A rácskomplexum a szokásos 250 cm blokk-kondenzátorból és egy 2 megohmos rácsellenállásból áll.

Most következik a hangfrekvencia-erősítő. Hangfrekvencia transzformátornak 1:3 vagy 1:4 áttételűt használjunk (Astra-transzformátort). Hátra vannak még a lámpák. Készülékünkbe egyetlen közvetett fű­tésű cső kell csak, az audion helyére. Mi a próbákat Tungsram AR 4100-as báriumcsővel végeztük. Vég­erősítőnek nem kell közvetett fűtésű, de mindössze egy jó egyenáramú hangszóró-cső szükséges, mint amilyen a P. 414, vagy L. 414-es báriumcső.


Vevőnk ezzel készen is van. Fényképét 2-ik raj­zunkon látjuk. Hátra van

az anódpótló.

Különböző nagyságú és kapcsolású vevőkhöz, különböző anódpótlót kell építeni és a megfelelő ada­tok pontos betartásától függ mindig az eredmény is. (Gondoljuk meg például, hogy a helytelenül adagolt előfeszültség tönkreteszi a hangszínezetet.)


A mi készülékünknél roppant egyszerű az anód­pótló, mivel a készülék áramfogyasztása igen kicsi. Mint jellemzőt kell megemlítenünk, hogy az anód­pótló sokkal kevesebbe kerül, mint ha telepeket ven­nénk helyette, amelyeknél még fenntartási költségek volnának. Anódpótlónk kapcsolását az 1. ábránk mutatja. Szükséges először is egy transzformátor, mely a hálózat (110, 120, 150 vagy 220 voltos) váltó­áramát a megfelelő feszültségekre alakítja át. A sze­kunder oldalon háromféle feszültségre van szüksé­günk: 4 volt a vevőcsöveink fűtésére, még egyszer 4 volt az egyenirányító-cső részére, melynek anód­feszültségét adja a 3-ik tekercs, 180—220 volt értékben.


Az ilyen tr. leírását nemrégiben közöltük az Univerzál-sorozatban a kis U-vasmagon, aki azon­ban készen akarja beszerezni, pontosan ugyanezt megkaphatja készen is (kis ,, Astra"-transzformátor).

Egyenirányító-csőnek teljesen, sőt bőven ele­gendő egy hangszóró-cső (P. 414), mely kevesebbet is fogyaszt és olcsóbb is más egyenirányító-csőnél. (A rácsot az anóddal össze kell kötni.) A szűrőkörben hiába keresünk nehéz fojtótekercseket, he­lyette ellenállás van, mely jól megfelel és összehasonlíthatatlanul olcsóbb amannál. Ez az ellenállás vagy egy 5000 ohmos polywatt, vagy 4 darab 1000 ohmos fejhallgató-cséve sorbakapcsolva. A szűrőhöz tartozik még 2 darab 4 MF-os kondenzátor. Ennek a vásár­lásánál óvatosak legyünk, nehogy silány holmit ve­gyünk, kondenzátornak legalább 500 volt próbafeszültséget ki kell bírniuk.

Előfeszültséget két darab sorbakapcsolt 1000 ohmos telefoncséve adja, melyet 0,25 MF-os blokkal hidalunk át. (Ez a blokk már kisfeszültségű is lehet, hisz itt mindössze 10—20 voltról van szó.)

A szerelés

igen egyszerű. Mindent 1 mm vastag szigetelt (vagy varnis-csőbe húzott) vezetékkel intézünk el. A kap­csolásnak nincs kényes pontja. Összeszerelés után bátran bekapcsolhatjuk vevőnket, annak működni kell! (Néhány másodpercig várni kell, míg a közve­tett fűtésű cső bemelegszik.)

Mit tud készülékünk?

Természetesen a helyi adót nagy hangerővel hozza, még világítási antennán is (antennapótlóval). De külföldi adókat is szépen kapunk rajta, még pe­dig szelektíven. Természetesen Budapesten nem sza­bad túlzott igényekkel előállni, de Budapest kikap­csolható jó hullámszűrő elé bekapcsolásával, úgy hogy Budapest adása alatt is elkalandozhatunk az éterben. Például legutóbb Algier szép tisztán jelentkezett, még pedig hangszóróban.

Mindezt a nagyfokú erősítés teszi lehetővé, a megfelelő alkatrészek kedvező társulása folytán.

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: <1930, Dokumentumok :: Kapcsolási rajzok
2010.4.6