Az előző számunkban megismerhettük az ORION 232-233-as kisszuper készülékeit. Olvashattunk bőségesen az 1941-42-es ORION rádióprogram fő, szempontjairól. A kisszuper program másik fontos készüléke volt a 243-as készülék. A 243-nak volt egy luxus kivitele is a 244-es, mely szép fakovát kapott, de erről egy következő cikkben olvashatunk, egy fontos szempont miatt. A 243-as is bőséges reklámot kapott, ára 273 Pengő volt, ez elérhető árnak számított egy átlag dolgozó kispolgári család számára is.

A két iker kezelőszerv is szimmetrikus és egyforma, hagyományos funkciókkal, baloldalt hangerő-bekapcsoló, alul a karosgomb 3 állású hangszín, jobboldalt állomáskereső, 3 állás hullámváltó. A 3 állás 1-2-3 számozással a bakelitkávába van beleöntve. Alul lábazatként két borda van kiképezve, a ház alul zárt, nyilván a bakelitház merevítése céljából. A hátlap jellegzetes ORION hátlap a sok szellőzőlyukkal, a gyárra jellemző egységes feliratokkal, rajzokkal. A rögzítés módja tulajdonképpen újszerű, felül a 3 fémszegletbe kell beakasztani, alul a két elforduló rögzítőkar rögzíti a hátlapot, mely a szokásos ORION áramtalanító dugóval is fel van szerelve. Eddig felül bőr fülekkel volt fixen rögzítve az ORION rádiókban a hátlap, melyeket a gyár a nagy típusoknál megtartott. A kisszupereknél ezt az egyszerűbb megoldást vezette be, így a hátlap azonnal eltávolítható.

A hátlapot levéve első pillantásra zsúfoltnak tűnik a shasszi, a viszonylag nagyméretű kF-ek, csövek, forgó, szinte szorosan egymás mellé kerültek. A kisebb méretű hálózati autotrafó körül van csak egy kis levegő. Érdekes újítás, a shasszi kétoldalt a bakelitházból kialakított konzolra van rögzítve, mindössze két M3 anyával és alátéttel. Ezek és a gombok oldása után a shasszi máris kihúzható. Tehát a shasszi nem a fenéklapra van rögzítve, mondjuk 4 csavarral, hanem el van emelve, így az alul zárt doboz ellenére is jó a szellőzés. A shasszi így tulajdonképpen csak egy vaslemez, nincsenek oldalai, csak elől-hátul van lehajtva egy jó 3 cm-es része. Azért van 4 kis lába is, kiszerelt állapotban a szerelés megkönnyítése érdekében.

A hangszóró kisméretű gerjesztett típus, kimenő trafója a shasszira került. A hangszóróvászon a tipikus durvaszövésű „ORION anyag" ennél az évjáratnál minden modellnél ezt használta a gyár.

Az egyszínű skála csak állomásnevet tartalmaz mindhárom sávon. A kezelőgombok új típusok a 41-42-es évjáratnál. A forgatógombok száma FUTURIT 7442, a jelzés a belső perembe van besütve, a karos gombokon nincs jelzés. Ezeknek van befelé egy nyúlványa, melynek végén van egy bevágás, ez a bevágás a karokkal párhuzamos.

A shasszi alul zsúfoltnak tűnik, ennek ellenére rövid szemrevételezés után azért jól áttekinthető. A huzalozás színes vastag pamutos huzal, ellenállások rozsdabarna Remixek, illetve szürke WIRE, a kondenzátorok barna bakelitházas Remixek. Az eredeti elkó álló piros címkés DUCATI. A skálahúr eredetileg acélhúr. A tekercskészlet egy bakelitlapra került a hullámváltóval, ez nem valami jól áttekinthető. Elektromos szempontból a nagyfrekvenciás részről igen részletesen olvashattuk az előző két lapszámunkban. Ez a kétrészes írás a Rádiótechnika 1941/12- 1942/1. számban jelent meg Vevőkészülékek teljesítőképességének mérőszámai címmel.

A hangfrekvenciás részt tulajdonképpen az UCL11-es cső képezi, melynek előnyeiről, jelentőségéről a Standard Kisszuper ismertetésénél olvashattunk, igaz ott az ECL11-ről van szó, de mindaz áll az UCL11 -re is. A hangszínt 3 állásban a kapcsoló az UCL 11 két anódkörében kapcsolja. Említést érdemel a tápegység rész, mely autótrafóval van kialakítva. A primerkört és az anódkört biztosíték védi. A csövezés kombinált, a két első cső 6,3 V-os külön fűtőtekercsről kapják a fűtésüket, ide kapcsolódik a két skálaizzó is. Az UCL 1 1 és az UY 1 fűtése sorba van kötve, ami pont 110 V-ot tesz ki, így az autótrafó 1 10 V-os leágazására van kötve.

Az ORION 243-244-ről egyben szervizutasítást is adott ki az ORION melyet itt szintén olvashatunk. Tartalmazza a készülék hangolási utasítását, gyári eredeti kapcsolási rajzát, az alkatrészek elhelyezkedését a shasszin, illetve az összes alkatrész gyári rendelési kódszámát.

A bemutatott példány gyári száma: 253 782, mely a shasszira erősített alumínium lapocskára van beütve, illetve pecsét formájában is megtalálható a shasszi hátsó részén. A darabszám megállapításához a szokott módon kérnék gyáriszámokat.

Restauráláson már régen átesett, most csak le kellett porolnom a készüléket. A pótmétere már újabb kocka Remix, ha jól emlékszem ez volt benne a készülékben, mikor hozzám került. Mivel jól működik nem cseréltem le. Az anódszűrő elkó is eredeti, de ki lett váltva két új kondenzátorral úgy, hogy a régi a helyén maradt. Ezen kívül a két WIRE ellenállás lett visszacserélve, minden más eredeti a készüléken. Kisszuperként elég jó érzékeny a készülék, szépen veszi az állomásokat., a hangja, teljesítménye a kisméretű hangszórónak köszönhetően azért eléggé „kisszuperes".

Kóger László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu