Elsők...

A cím nem mond semmit. Biztos az első rádiókról lesz itt szó, gondolhatná az olvasó, majdnem, az első hangszóróval egybeépített készülékről szól é rövid írás. Már egy-két éve kerülgettem ezt a témát, de most lett aktualitása, a cikk utáni felhívást olvasva láthatja mindenki, hogy mire gondolok. A gyűjtők többsége bizonyára elgondolkodott már azon, hogy mik és milyenek voltak az első készülékek, az egyes gyáraktól a rádiózásunk kezdetén, milyen gyárak gyártottak először készülékeket.

Nos én legalább ilyen érdekesnek tartom a magyar rádiógyártás történetében azt az időszakot, amikor a gyárak részéről megjelentek az első hangszóróval egybeépített készülékek. A 20-as évek legvégére, a 30-as évek elejére esett ez az idő, amikor gondoltak egyet a mérnökök és egybeépítették a készülékeket az addig különálló hangszórókkal. Ekkorra esett a villamos hálózatról való táplálás elterjedése is, így a két lehetőség összevonása nagy műszaki jelentőségű fejlődést hozott, egy készülékházba elhelyezve mindent, kialakult a később már klasszikusnak mondható „csöves rádió" kivitele. Tehát a hazai ipar részéről főleg hálózati kivitelű készülékek voltak az első hangszóróval egybeépített készülékek. Nagy jelentősége volt ennek akkor, a tulajdonos megszabadult az anód és fűtő telepektől, akkumulátoroktól, azok magas költségétől. Eltűnt a sok vezeték, külön hangszóró, csupán a hálózatra kellett a készüléket csatlakoztatni és az antennára, (villanyantenna esetén még antennára sem) máris szólt a készülék bármikor, és a legfontosabb szempont jóval olcsóbban, mint a telepes táplálás esetén. Volt még egy nagyon fontos műszaki előnye a dolognak, az olcsó hálózati táplálás miatt lehetőség nyílt a nagyobb csőszámú, nagyobb teljesítményű készülékek elterjedésének. Persze jóval kevesebb típussal, de készültek telepes táplálású hangszóróval egybeépített készülékek akkor is, hordozható kivitelben is.

Tehát beköszöntött a hangszórós rádiók fénykora. Nem volt még műszakilag kialakult rendszer, többféle igen érdekes kivitel látott napvilágot. Eleinte ránézésre jóformán csak úgy „rábiggyesztették" a hangszórót a még ládakinézetű készülék tetejére, egybeszerelve azokat. A gyűjteményemben van egy készülék, igaz amatőr kivitelű, mely iskolapéldája ennek a stílusnak. Viszont voltak olyan gyári típusok, melyeknek még volt hangszóró nélküli, és már hangszóróval egybeépített kivitele. Itt kell megemlítenem egy szintén igen fontos momentumot, egybeesést. A rádióipar előtt álló nagy lehetőségek miatt a nagy cégek mellett sok kis cég, üzem is berendezkedett a 20-as évek végén 30-as évek elején rádiógyártásra.Ezt csak tovább segítette a 30-as évek eleji 100 %-os vámtarifa emelés, mely a hazai piacról kiszorította, illetve túl drágává tette az import készülékeket. Ez természetesen segíthette volna a hazai rádiógyártó kis cégeket, de csak volna, mert a gazdasági válság miatt ezeknek a cégeknek a javarésze rövid működés után megszűnt, vagy rádiógyártó tevékenysége abbamaradt.

Viszont itt jön a lényeg, jó pár kis cég pont a hangszóróval egybeépített készülékek megjelenésének idejében mú'ködött,és ezek a kis cégek is szépen megtervezték a maguk hangszórós készülékeiket, melyeket forgalomba is kívántak hozni. Valószínű, hogy kisebb sorozatok el is készülhettek, vagy legalábbis mintapéldányok, mintasorozatok, de a válság és az ország szegénysége miatt ezek a készülékek nem terjedtek el. Ezek a készülékek mindenesetre léteztek, melyekről ma a mi gyú'jtőtársadalmunk is nagyon keveset tud. Vajon melyik készülék lehetett az első hangszóróval egybeépített készülék, melyet a magyar ipar forgalomba hozott? Ezen én sokat gondolkoztam, talán más is, és hosszas kutatás, információgyűjtés után kiderült, nagy valószínűséggel a nagyipar részéről a magyar Ericcson hozta ki az első ilyen rádiókészüléket, 1929. nyarán, néhány hónappal később pedig a Telefongyár az ő első ilyen típusát a Glóriát. Mindegyik 2+1-es készülék volt, kevés készülhetett belőlük, és igen kevés maradt belőlük az utókorra. A Glóriának volt 3+1-es változata, Glória 3 néven. A Telefongyártól a következő modellt a Budapestet ismerjük leginkább.


A legnagyobb gyárunk az Orion ekkortájt kapcsolódott be a rádiógyártásba, a gyári krónika szerint az első típusuk a 7021-es hangszóróval egybeépített készülék volt, mely a gyár ilyen típusú készülékeként is első lett, inkább a továbbfejlesztett változatát, a 7023-as modellt ismerhetjük jobban. (A lapunk 2003/3. számában olvashattunk róla.) Ezek is 2+1-es készülékek voltak, az Orionnal készült nagyobb 3+1-es változat, a 7033-as is, ezek a készülékek már 1930-31 -re datálódtak.

A Standard gyár első hangszóróval egybeépített modellje a 2A készülék volt, talán az eddig felsoroltak közül ezt a készüléket ismeri legjobban mindenki, 1930. őszén került forgalomba. Aztán mintha nem bízott volna a hangszórós rádiókban a Standard, a következő évben csak külön hangszórós gépeket hozott forgalomba.A későbbi külföldi érdekeltségű nagy rádiógyáraink közül a Philips érdekes, 1930. őszén hozta forgalomba a Portable készülékét. Az előző számban olvashatunk róla egy humoros ismeretterjesztő írást, képeket is láthatunk bőségesen a készülékről. Különleges készülék, hordozható, bőrönd készülék, telepes kivitel, hangszóróval egybeépítve. Nyilván kevés készült belőle egyértelműen magyar gyártmány, nem külföldről Hollandiából behozott típusról van szó, talán csak egyes részeit hozták be.Ebben az időben nagyobb rádiógyártó cégnek számított a Süss Nándor RT. is, talán sokan nem is tudják, de sokféle készüléket gyártott. A rádiógyártó tevékenységének befejezése előtt (1930-as évek eleje-közepe) Rikert rádió néven gyártotta készülékeit, és talán utolsó modellekként kihozta ő is a hangszóróval egybeépített rádióit, Eola és Vigadó névvel. Az Eola egy ládakészülék, melybe beépítésre került a hangszóró is, ismert példányáról nem tudok, a Vigadó egy álló alakú nagyon mutatós darab, egy-két példány maradt belőle. A kis cégek között nagyobbnak számított a Sziksz Rádiógyár, melynek a nagyméretű katedrái stílusú Fenomén 2+1-es, és 3S 3+1 -es hangszórós készülékeit ismerjük jobban.

Legalább ilyen fontos a sokak számára ismeretlen Szikszofon BigBen 4+1-es készülék, a Sziksz készülékeknél bizonytalan, hogy melyik volt a gyár első hangszórós készüléke. A Sziksz készülékek Orion alkatrészekkel készültek, vagy komplett Orion szerkezettel.Igen érdekes a Bodnár Jenő rádiólaboratórium helyzete. A cég tevékenysége a bőséges propaganda és sok árjegyzék által jól követhető, már 1931. őszén az Orion 7023 2+1-es és 7033 3+1-es készülékhez nagyon hasonló kivitelű készülékeket hozott forgalomba. Egy évvel később is vett gyártásba hangszórós rádiót „Amerika" és Jubileumi rádió" néven, a korabeli ismertetői szerint, a cég 25 éves fennállása jubileumára.

Az Astra nevet is többen ismerik, ez a cég is több hangszórós típust kihozott szép álló bakelitházban, típusszámuk még pontosítást igényel. Teljesen hasonló eset a Bodnár Jenő céghez a Belgráder Jenő cége. Itt két igen korai hangszórós rádiót ismerek az egyik még 1928. őszén megjelent Musikalfa néven két csővel telepes álló, „ládával egybe épített" kivitelben, tulajdonképpen ez lenne az első hangszóróval egybeépített készülék a magyar ipar részéről, ha a kis cégeket is számba vesszük.Szerencsére képi anyag van róla, de sajnos egy megmaradt példányról sem tudok. A másik Belgráder készülék Triophon W néven már hálózati készülék 1929. év végéről.Ezeken kívül a Belgráder cég már ebben az évben zeneszekrényeket is forgalomba hozott természetesen hangszóróval egybeépített kivitelben.Gárdos Béla elektromechanikai és rádiótechnikai üzemét a GB kondenzátorokról néhányan talán ismerik, nos ez a cég is gyártott rádiókat a tárgyalt időszakban. Már 1930-as év elején kihozott két hangszóróval egybeépített típust, GB2H néven kétlámpás, GB3H néven háromlámpás hálózati készülékeket. Igen elegáns ívelt tetejű gépek voltak ezek. A Márton Pál cég neve viszont sokunk által ismert, ő is hozott ki hálózati hangszórós készüléket többféle néven MP2VH, MP3VH, MP2GH, MP3GH stb. Van is tőle egy készülékem, igen impozáns, típusazonosítása még folyamatban van, mert még nem derült ki, melyik készülék ez.Létezett egy Perfekt rádió nevű cég is, mely ugyan már a 30-as évek közepe és vége felé működött, csak telepes hangszórós rádiókat gyártott 6-8 féle modellt is, köztük komoly szuper rendszerűt is. Szerencsére ettől a cégtől maradt fenn Kedvenc névre keresztelt típus egy-két példányban.


A Perfekt céggel egy időben működött a Szabó és Mátéffy Villamosipari Rt., három típusáról tudok, a típusok nevei nincsenek meg, de sajnos a cég rádiógyártásáról nagyon keveset tudni.Sokkal érdekesebb a szinte teljesen ismeretlen Portovox rádiógyár esete. A mindössze 2-3 évigműködő gyár már legalább 1929. év elején, de lehet, hogy 1928. év végén forgalomba hozott több hangszóróval egybeépített rádiót, telepes asztali, telepes hordozható, hálózati hordozható kivitelben. A kis cégeknél a Portovox hangszórós készülékeket tartom a legkorábbi legfontosabb gépeknek a most tárgyalt szempontból. A cégről egyébként az utóbbi időben került elő fontos bővebb információ.

Ime néhány kis cég a nagyok mellett a teljesség igénye nélkül, melyek a kérdéses időszakban hangszóróval egybeépített rádiókat hoztak forgalomba. Ne gondoljuk azt, hogy ezek a kis cégek csak úgy silány minőségben összeraktak egy-két ilyen rádiókészüléket, melyeket nem is lehet komolyan venni, mert bizony volt közöttük ilyen is. Mert volt közöttük sok igen szép különleges modell is, melyet nagyobb sorozatban gyártottak. Az ismertetett modellek közül van sok, melyekből nem maradt az utókorra ismert példány, viszont nagyon jó és pontos információ áll róluk rendelkezésre. Van jó pár típus, melyekből maradt fenn egy-két ismert példány, de van több is melyekből több példány is maradt. Bizonyára felötlik még néhány név mely itt nem szerepel, de a főleg kis cégek működése még sok adatgyűjtést igényel. Csak utolsó példaként, a sokak által ismert „Hangya" termelő és fogyasztási szövetkezetnek is volt saját típusú asztali hangszórós rádiói.


Látható, hogy ez az időszak, a '30-as évek eleje, mely időszakból a nagy gyárak részéről kevés magyar készülék látott napvilágot, annál érdekesebb volt a kis cégek részéről a rádiógyártás. Az ő tevékenységüket szinte morzsánként kell összerakni. Az az eset is áll, hogy több gyári hangszórós rádió maradt az utókorra, melyekről eddig nem derült ki, hogy milyen gyártmány. Tehát ez a terület még nagyon sok kutatást igényel.

Kóger László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2012.5.21