Ezek is Rádiók!

„Összetákolt" detektorosok.

Egy nemrég birtokomba került kis tolókás detektoros „verte ki nálam a biztosítékot", mely e kis rövid cikk és fotóalbum bemutatására késztetett. Egy szép kis ládadetektoros rádióban bújt meg, az egyik felében. A ládára bolhapiacon bukkantam rá, és fitymálva nézegettem a benne levő holmit, ezek nem is tartoznak össze, ez egy külön tolókás detektoros, ez nem is ér annyit.

A ládát megvettem, gondolva, hisz tulajdonképpen két detektorost vettem egyszerre.

A tolókást jobban megnézegetve indultak el gondolataim. Ez egy iszonyúan amatőr darab, némi vékonyka deszkadarabból farigcsálta ki valaki, talán a zsebkésével. Az emberi találékonyság nem ismert határt ezen a téren sem. A hat banánhüvely, és a fekete lakkhuzal jelenthetett pár fillér értéket a készítéskor, és a detektor. Az egész „beruházás" legértékesebb darabja a fejhallgató lehetett, azt házi eszközökkel falusi vagy tanyasi viszonylatban senki nem készített. Értem ez alatt, hogy mondjuk egy tanyán egyszerűen nem voltak finomabb szerszámok, a bicska lehetett a leguniverzálisabb eszköz, esetleg kalapács, fogó, fűrész. Tehát sok amatőr készülék készülhetett régen ilyen „műszaki háttérrel", a tanyavilágban, falun, vagy egy diákkör által.

A statisztikákból tudjuk, hogy a 20-as 30-as években többségben voltak a detektoros rádiók, és azok jelentős része volt amatőr készülék. Nagyon sokaknak még gyári detektoros készülékre sem tellett. Hát ők készítették maguknak, tízezrével, ki-ki kézügyességének megfelelően. A házi készítésű készülékek között vannak néha igen érdekes példányok. Van készülék, mely úgy készült, a lehető legegyszerűbben csak hogy szóljon. Van, aki igen bonyolult műszaki szerkezetnek készítette el a detektorosát. Akinek jó kézügyessége volt igen szép precíz készüléket épített magának. Voltak stílusok az amatőr készülékeknél is. Volt, amelyiknél a detektor is házi készítésű, egy üvegcsőbe parafa dugóval belül rögzítették a kristályt, a másik felén a parafa dugó a tűt rögzítette. A tekercs természetesen a VIM-es dobozra került.

Gyűjteményemben néhány ilyen darabot őrzök, gondolom többünknél is van hasonló darab. Ne felejtsük el a sok szép drága készülék mellett még sokkal több ilyen végtelenül egyszerű készülék volt az egyetlen eszköz mely vitte a rádió hangját nagyon sok szegény családhoz. Most rájuk nézve elcsodálkozom, hogy ezek bizony szóltak, lehetett venni velük a Budapest l-et, és lehet, hogy nem is használták túl sokáig őket. Azon is csodálkoztam, hogy vajon hogyan maradtak meg az utókorra ennyi éven át.

Akinek van hasonló készüléke elküldheti a képét leközlésre.



Kóger László

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: <1930, Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2011.8.28