|
|
ZENITH"1-B" Hangoló oszcillátor
A ZENITH "1-B" szignálgenerátor az 1940-es év második felében jelent meg, mint "Az igazi rádiós igazi segédeszköze, igaz barátja! Nemcsak oktató, de kenyérkereső eszköze is!" Az első változat 125 pengőbe került. A második változat, mint „végleges kivitel" hirdetésként a Rádió Technika 1941. májusi számában látható. Ára a továbbiakban már 160 pengőre emelkedett. Valószínűsíthető, hogy a két változat között lényeges áramköri differencia nem volt; erről tanúskodik a Zelenka "Labor III." elnevezésű munkafüzetében 1940. december 9-i dátummal fennmaradt kapcsolási és műszaki dokumentáció. Mint a bemutatóban írja, a kis szignál a korabeli nemzetközi előírásoknak „igen jó megközelítéssel mind eleget tesz. Öntvényből készült fémdoboza, vastag előlapja, a belső rezgőrendszernek kettős árnyékolása úgy a kapacitív, mint a mágneses szórómezőt minimális értékre csökkentik olyannyira, hogy igen érzékeny, 6-8 lámpás vevőkészülékek mérése is jól végezhető." Egy Bartók Béla úti rádiósműhely felszámolása során jutottam hozzá az 50-es sorozatszámú készülékhez, mely a végleges változatú kivitel képét mutatja, és egyéni rendelésre készülhetett. A kapcsolási rajz e készülék kialakítását követi. A transzformátor-nélküli, egyen- és váltakozófeszültségű hálózatra kapcsolható, LC szűrőtagokkal ellátott tápáramkör egy virtuális földeléssel rendelkezik, mely galvanikusan nem, de rádiófrekvenciás szempontból azonos a külső fémházzal. A VCL-11-es cső tetróda része induktív hárompont kapcsolásban képezi a 400 Hz-es hangfrekvenciás generátort, mely a klasszikus Hartley-oszcillátor. Előnye a gazdaságosabban kivitelezhető, visszacsatoló tekercset nélkülöző kistranszformátor, mely egyben megoldja a szekunder oldali kicsatoló tekercs révén a hangfrekvenciás fokozatok vizsgálására alkalmas 400 Hz-es jel önálló felhasználhatóságát, (és egyben külső modulációs lehetőséget is biztosít a K1 kapcsoló nyitott helyzetében). A VCL-11-es cső trióda része, mint induktív visszacsatolású, hangolt rácskörű nagyfrekvenciás oszcillátor működik. A sávválasztó kapcsoló, a ferritmagos tekercsek és a kapacitív tagok egy külön alumínium dobozban lettek elhelyezve és három rövid kábellel csatlakoznak a csöves egységhez. Ugyanígy kettős árnyékolású a nagyfrekvenciás jel kimeneti osztója, melyből közvetlenül vezették ki a mintegy félméteres árnyékolt mérőkábelt; a csatlakozás banándugós megoldású. Rékai János Budapest Update: Photos: Első Zalai Rádiómúzeum Alapítvány
Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2009.10.12
|