Ez a kétirányú automatikus visszacsatolás a magyarázata sok, látszólag érthetetlen jelenségnek. Gondoljuk meg, pontos lehangolást feltételezve, a zárókörbe a visszacsatolási energia nem jut bele, míg már kisfokú elhangolás esetén belejut, s éktelen üvöltéseket okoz.

Ha készülékünket mindazonáltal jó, finombeosztású forgóval látjuk el, a hangolás nem fog különösebb nehézségeket okozni. Éles lehangolással elérhetjük, hogy a visszacsatolási energia számára a zárókörként működő hangolókör végtelen ellenállást jelent, mikor is a rácskondenzátoron át történik a visszacsatolás, mégpedig direkt a rácsra.
Elgondolható, hogy ilyen szoros visszacsatolás mellett a lámpának fütyülnie kell.

Fütyül is. De a fellépő Armstrong-effektus ezt a fütyülést az emberi fül számára hallhatatlanná teszi, s ezáltal az így rendkívül szoros visszacsatolással működő készülék érzékenységét a végletekig fokozza.

A fütyülés megakadályozására van ott a másik, úgynevezett „szuper-regeneratívkor''.
Az ebben gerjedő rezgések periodikusan — mechanikai eszközökkel el nem érhető gyors ütemben — megszakítják a fütyülést keltő áramot, minek eredményekép a fütyülés minden további nélkül elmarad.

Csak a szuper-regeneratívkör gerjesztette „segédfrekvencia" okozna egy fejhallgatóban igen gyengén hallható sípolást, ha egyrészt nem volna a hallhatóság határán túl ennek a hangnak a rezgésszáma, s ha másodszor ott nem volna a részemről bevezetett 10.000 cm-es telefonkondenzátor, amely a még esetleg fennmaradó halk sípolást is kiszűri.

Ezek után az olvasó a leglényegesebbekkel tisztában lehet. Maga a fent említett Armstrong-effektus két hatásból tevődik össze:
1. Szuper-regeneratív hatásból. Ez, a fütyülésnek igen gyors ütemben történő periodikus megszakítása, melyet Armstrong a lámpa, mint generátor keltette csillapodásnélküli rezgéseivel ért el, szemben a régebbi módszerekkel, amelyek egy kondenzátor oszcilláló kisüléseiből származó csillapított rezgéseket használtak fel erre a célra (Fleweling).
2. Szerepel itt transzponálás is. A szuper-regeneratív körrel keltett segédfrekvencia ugyanis az antennarezgésekkel interferál. Ezt tudom — elméleti szükségességen kívül — onnét, hogy a készülékben kimutathatólag meg van a középfrekvencia.

A segédfrekvencia előállítására szolgáló tekercset oly módon állíthatjuk elő (mesterfogás), hogy egy villásdugó fiberkorongját saját, mindjárt kivezetésre szolgáló csavarjaival két alátéttárcsa közé szereljük, ami mindenféle lombfűrésszel történő orsókészítéseknél egyszerűbb és jobb. A tekercset kézzel tekercseljük, a durván felhajtott 1250 menethez 10 deka 0,2 mm zománcdrót szükséges.

Akik a lombfűrészmunkához ragaszkodnak, azoknak ide írom az előírásos méreteket: tekercs belsőátmérő 3 centiméter, tekercs megengedett vastagsága (ne feledjük, hogy lapos tekercsre van szükségünk) 1/2 centiméter. Drótvastagság 0,2.

A rezgőkör tekercsét illetőleg csak annyit jegyzek meg, hogy annak abszolúte veszteségmentesnek, csillapodásmentesnek kell lennie.
Ennél a kapcsolásnál, mint általában minden negadyne-vevőnél, a visszacsatolás szabályozásának egyetlen módja az emisszió változtatása finombeállítású fűtőellenállás révén.
Tapasztalataim meggyőztek arról, hogy jó minőségű, finom beállítású fűtőellenállás nem létezik a világpiacon, s az ábrán látható elrendezéssel kicsit nagyobb áramfogyasztás mellett a legfinomabb szabályozást érjük el. Aki az 50 ohmos shunttől irtózik, használhat egy 50 ohmos és egy 3 ohmos ellenállást sorba kapcsolva. De az ábra szerinti megoldás jobb.

Ha már most a készüléket üzembe akarjuk helyezni, a shuntöt üzemen kívül helyezzük (gomb kiforgatva) és lassan kezdjük, a másik fűtőellenállás segítségével a lámpát felfűteni.
Egészen gyenge fűtés mellett a lámpa zúgni, morogni kezd. Erre következik egy stádium, amikor zenét hallok, erre egy fütyülési stádium, erre egy ponton leghangosabb vétel, azután ismét fütyülés és legvégül ismét zene. A lámpát még tovább fűtve, a zene lehalkul, s a lámpa elnémul.

Az állomások fütyüléssel jelentkeznek, a hangoló kondenzátorral egyidejűleg kell forgatni a finom beállítású fűtőellenállást, a nagyon távoli állomások hangját pedig a változtatható szilit segítségével lehet megtisztítani és élvezhető hangerősségre hozni.

Az Armstrong-audion alkalmazható keretvételre is és mint már fentebb utaltam rá, többlámpás készülékekben egyenirányító fokozatok gyanánt.
Külön említést érdemel, hogy ez a kapcsolás antennára rákapcsolva abszolút szelektíven kizárólag a helyi adót, de azt rendkívüli hangerővel hozza.

Forrás: MRU 1929/10, 18.

RMK Nosztalgia Rá dó Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádó Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu