A gyár első gépkocsivezetője az alábbiakat mondta:
"1922-ben, katonai szolgálatom után kerültem a gyárba. A Magyar Wolframlámpagyár volt az első (és egyetlen) munkahelyem. Első munkám az Elektromos Müvek helyiségeiben dolgozó gyárátköltöztetése volt. Egy Ganz gyártmányú teherautóval szállítottam. Az új gyár a Váci út 99. alatt modern gyárépület volt, tágas műhelyekkel, raktárakkal, öltözőkkel, mosdókkal, és ebédlővel. Természetesen a gyár akkori szociális berendezései lényegesen fejletlenebbek voltak a mai gyár hasonló berendezéseinél, de tekintettel fiatal koromra és első munkahelyemre, a gyár annyira új volt számomra, hogy annál modernebbet elképzelni sem tudtam. Munkám 1926-is főleg áruszállításból állotta gyár, s városi raktár és a nagykereskedelmi vállalatok között. 1926-tól, amikor a gyár az első személygépkocsit vásárolta, személy-gépkocsivezető lettem egészen néhány év előtti nyugdíjazásomig. 32 évig vezettem a gyár személygépkocsiját és szemtanúja voltam a gyár egész fejlődésének."

A gyár kereskedelmi szene 1924. október 1-én nevét Orion Villamossági RT-re változtatta és 1925-től valamennyi gyártmányát Orion védjegy alatt hozta forgalomba, itthon és külföldön is. Ekkortól használja a gyár a híres háromfejes védjegyét is. amit Bottlik József grafikus tervezett.

Az Orion márkanév sikeresnek bizonyult több évtizeden keresztül.

Az Orion 1925 decemberében indította meg az rádiócsövek gyártását. Kezdetben, az új üzemrészben egy mérnök. 6 technikus és 42 munkás foglalkozott a rádiócső gyártással. A rádiógyártásra felkészülve beruházást hajtottak végre, majd 1926. június 30-tól Telefunken licenc alapján indult meg a gyártás, többnyire import alkatrészekből. Az első készülékei a 7023. 7024. ezt a 7000-es sorozatot 1935-36-ig használta. 1930-ban a napi termelés elérte a 30 darabot. 1926-tól megindult a rádió vevőkészülékek exportja is. A készülékeik a bel- és külföldi piacokon is sikeresek voltak. A rádió készülékek gyártásával párhuzamosan hangszórókat is készítettek, meh éknek a napi mennvisége elérte a 200db-t.

1929. őszétől a rádiózás népszerűsítése érdekében Rádióiskolát szerveznek. Az Orion Rádióiskola első tanfolyam sorozatán 1300 hallgató vett részt.
Az Orion gyár létszáma az 1924-s 350 főről 1930-ra 600 főre emelkedett és ezt az évet 93.000 pengő tiszta nyereséggel zárta. A gazdasági válság ellenére a rádióipar folyamatosan fejlődött. 1934. októberében Kremeneczky János meghal, a vállalat az Egyesült Izzóhoz kerül.

A hazai piacon jelentős versemtársak is megjelennek (Standard, Siemens. Telefunken és a Philips). A versem kiegyenlítésére kartell meg­állapodást kötnek, ezért az Orion az exportra koncentrál, ami az eredményein is látszik, mert 1934-ben az össztermelésének a 90%-a exportra megy. A hazai rádióipar 1940-re 90-100.000 készüléket gyárt, melynek 50-55%-t az Orion adja. Részt vesznek az első néprádió gvártásában is (1939-től).

1933-tól a gyógyszerészeti ampullagyártással is foglakoznak, majd 1937-től a hőpalack gyártást is elindítják. Mindkét termékből a hazai piac ellátásán túl jelentős mennyiséget exportálnak.

1941-ben a gyárat hadiüzemmé nyilvánítják, az alkalmazottakra a katonai fegyelem vonatkozik. A háború alatt is folyik a termelés, köszönhetően a folyamatos nyersanyag beszállításnak. Mi több 1942-s adat szerint az Orion a világpiacon a vezető rádiógyártók közé tartozik, az export részesedése meghaladja a 25%-t.

1944. novemberében a német csapatok az újpesti ipartelepek fölrobbantását tervezték. A gyár dolgozói a nyersanyagokat és alkatrészeket elrejtették, a munkások és azok családjai a gyárba költöztek. így a németek tervét keresztül húzták, nem robbantották föl. 1945. január 10-n szabadult föl Újpest, majd két hét múlva már termeltek. A háború a gyárban szinte jelentéktelen károkat okozott. Az épületek 1%. gépek és berendezések 7%. valamint a nyersanyagban és késztermékben 9,5% kár keletkezett. A termelés megindulását elsősorban a energia (gáz és villám) hiánya hátráltatta. A háborút követően a szovjeteknek kárpótlásra lO.OOOdb rádiókészüléket és műszereket kellett gyártani minták alapján és saját fejlesztésben. A gyárat 1948. március 28-n államosították, a dolgozók létszáma ekkor 1358 fő volt. Addigra a termelés a háború utáni évhez képest megduplázták.

A rádiógyár 1951 nyarán a Jászberényi út 29. sz. alá költözött, ahol új korszerű gyártelepet építettek föl. A termelés évről évre növekedett. 1951-ben a termelés 48%-a exportra ment. 1954-ben a negyedmillió db rádió vevőkészüléket meg is haladta.

Ugyancsak 1951-ben indult meg a televízió vevőkészülék fejlesztése. 1955 őszén elkészült az első Orion konstrukciójú készülék az AT501.

1956 februárjától megkezdték a sorozat­gyártását. 1956-ban 2000 db-t. 1961-ben már évi 100.000t gyártottak, aminek több mint felét exportálták. A külföldi piacokon is hamarosan ismert és elismert készülék volt az Orion TV, hasonlóan a rádióvevőkhöz.

A dolgozók létszáma is dinamikusan növekedett és hamarosan elérte a 4.000-t. Öt év alatt 14 TV típust hoztak forgalomban a hazai és a külföldi piacokon.
1963-ban a KGST-ben "szakosítottak" és ekkor az Orionban a rádiógyártást megszüntették, a technológiát át kellett adni a bolgároknak. A gyár történetének az első ötven évében, a rádiógyártást tekintve 37 évben 223 rádióvevő készülék típust gyártottak és hoztak forgalomba.

Magyarországon először az Orionban alkalmazták a nyomtatott áramkörös technikát, méhek az AR sorozatú rádióvevő készülékekbe építették be. Ezzel a készülék méretet tudták csökkenteni, a szerelést és a szervizelést nagyban egyszerűsíteni, a meghibásodást minimalizálni és jelentősen csökkentek az előállítás költségek is.

1970-ben indult a színes TV készülékek gyártása. A gyárat leginkább, mint rádió-, és televíziógyártót ismerték. Emellett az Orion tervezett, gyártott és telepített megbízható, kifinomult mikrohullámú telekommunikációs rendszereket is. Az eszközöket a felhasználók széles körének szállították a Szovjetunióba, különböző más Európai országokba. Ázsiába és Dél-Amerikába. Az eszközök igen megbízhatónak lettek tervezve, hogy elviseljék a szélsőséges földrajzi körülményeket, a fagyos Szibériai téltől, a forró Afrikai éghajlatig.

Az 1980-s években a Panasonic-al együtt­működve szereltek össze videómagnókat is.

A rendszerváltás után az Oriont az elsők között privatizálták az 1990-es évek elején. A cég a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van 1997 óta.

Események
1913. június 01. Megalapítják az Magyar Wolfram lámpagyárat, a későbbi Orion Rádiógyárat
1933. május 01. Pécsi rádióállomás avatása
1933. június 01. Mosonmagyaróvári rádiórelé avatás

Források:
Az Orion Rádió és Villamossági vállat története 1913-1963.
filmhiradok.nava.hu
www.radiomuseum.hu
Rádióhallgatók lexikona

Összeállította:
Perneky Sándor. Verőce
perneky@oregradiok.hu
www.oregradiok.hu
www.radiomuzeum.hu

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu